Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 1. [r.]

1 388 SZEMLE. OSVALD ISTVÁN ÉS DEGRÉ MIKLÓS BÚCSÚJA. Nemcsak a magyar jogászvilág, hanem úgyszólván az •egész ország érdeklődése és sajnálkozása mellett történt meg a két legfelsőbb bírósági elnök távozása és búcsúja. Folyó évi október 29-én tartotta meg úgy a m. kir. Kúria, mint a budapesti kir. Ítélőtábla kél nagynevű elnökének búcsúztatása céljából a teljes ülést. Mind a két ülésen maga az igazságügyi miniszter, dr. Lázár Andor is megjelent. Lázár Andor a Kúria teljes ülésén beszédében rámutatott arra. hogy a legkritikusabb pillanatban nem a kormányzati halalom az, amely egy nemzet életét irányítja, hanem ez az irányító hatalom átmegy a bíróság kezébe. Ebből kiindulva méltatta Osvaid István közel félszázados bírói működésének érdemeit. Beszéde végén átnyújtotta a Kúria búcsúzó elnökének a magyar érdemrend 1. osztályú keresztjét, amelyet a Kormányzó Ür 0 Főméltósága ez alkalomból érdemeinek elismeréséül adományozott neki. A Kúria nevében dr. Töreky Géza másodelnök, a koronaügyészség nevében dr. Finkey Ferenc koronaügyész búcsúztatta Osvald Istvánt, akinek válaszul adott beszédét kivonatosan a következőkben közöljük: ..Azt hiszem, természetesnek méltóztatnak találni, hogy amikor bírói működésemtől most megválók, engem nemcsak meghatottság, de bizonyos levertség is tölt el. Pedig nemcsak természete^ hanem helyes is. hogy bizonyos kor után a munkát abban kell hagvni. . A múlt hónanban volt 47 esztendeje, hogy ezt a munkát megkezdettem, amikor íoggvakornoki minőségemben a hivatali esküt boldogult emlékű Boqisich Lajos, a budapesti kir. törvényszék akkori elnöke előtt letettem. Ez alatt a köze] félévszázad alatt nagyot változott a világ, benne a mi szereteti szegény hazánk és mélyreható változások történték a jogszolgáltatásunk körében is. A világháború és a világháborút követő idők nemcsak a technikai fejlődést siettették, hanem a jogi berendezkedést is úgy az alaki, mint az anyagi jog körében. Jogos öntudattal állapíthatjuk meg, hogy a magyar bíróságok és ügyészségek megértették a kor szellemét: megoldották azokat a kérdéseket, amelyeket az élet úgyszólván napról-napra új meg új alakban fölvet; megértették, hogy működésük nem öncél, hanem eszköz arra, hogv a magvar állam rendjét, a magyar nemzet életét minden körülmények közt megóvják, biztosítsák. Mert ha a magyar bíró és ügyész a felmerülő kérdéseket nem tudja az élet ütemének megfelelő gyorsaságában és a magyar nemzeti élet kívánalmának