Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - A nemzetközi magánjogi visszautalás. 1. [r.]

387 A visszautalás elleni szuverénitási elméiéi szerint a kolüziós normával az állam saját szuverénitását korlátozza, saját jogának alkalmazási körét szorítja vele meghatározott keretek közé. Ezzel a szuverenitással ellentétben volna az. ha az állani megengedné azt. hogy ezt a korlátozást más állam végezze el a felhívott jogrendszer kolliziós normájával. A kolliziós norma közjogi szabály, a közjogi szabályok pedig idegen jogrendszerek szabályaival nem helyettesíthetők.14) Az utalás tehál csak az anyagi szabályokra történhetik. Ez az elmélet szintén nem egészen kifogástalan, [gaz ugyan, hogy az állam szuverénitását más állam nem korlátozhatja, de ezzel szemben rá kell mutatni arra is, hogy a szuverenitással nem ellenkezik a másik állam kolliziós normájának az alkalmazása. Sőt éj) a szuverenitásból következik, hogy az állam tetszése szerint rendelheti el bárminő külföldi jog alkalmazását és semmiesetre sem sérti ezt a szuverénitást az, ha az állam megengedi kolliziós normájának idegen kolliziós normával való helyettesítését. Mindkét szuverénitási elmélet tehát hibában szenved. A visszautalás melletti elmélet kiindulópontja helytelen, az ellene szólónak pedig a gondolatmenete nem egészen kifogástalan. így egyik sem alkalmas arra. hogy akár a továbbutalás mellett, akár az ellene szóló nézetet megokolja. Egyébként már maga az a körülmény, hogy az állami szuverenitás fogalmával az egymással teljesen ellentétes álláspontok mindegyikét egyformán igyekeztek megalapozni, eléggé mutatja ezeknek az érveléseknek a használhatatlanságát. 8. .4 jogegység elmélete. Ez a felfogás a következőkép indokolja a visszautalás követését: A nemzetközi magánjog célja az. hogy az alkalmazott anyagi szabályokat az eljáró bíróság állami hovatartozásától függetlenítse. A nemzetközi forgalom ugyanis nem bírja el azt, hogy az egyes Ítéletek attól legyenek függővé téve, hogy a jogviszony elbírálása véletlenül melyik állam bírósága elé kerül. A nemzetközi magánjog lehetővé teszi, hogy az államok a jogegység érdekében ne kizárólag saját anyagi szabályaikai alkalmazzák, hanem bizonyos esetekben a külföldi jogot is. Hogy azonban ez a jogegység elérhető legyen, szükséges, hogy a bíró tekintettel legyen mindazokra a jogszabályokra, amelyeke! a felmerült esetben a felhívott állam bírósága alku' mázna. Figyelemmel kell tehát lenni a külföldi jog kolliziós nor máira is. meri e nélkül egyáltalában nem volna elérhető a nemzetközi magánjog célja, az ítéletnek az eljáró bíróság helyétől való függetlenítése.15) Folytat jiL. u) Pillét—Niboyet: Manuel de droit international privé. Paris, 1924. 394. 1. Dicey, id. m. 779. 1. Wolff: Internationales Privatrecht, Berlin. 19X3. 48. 1.