Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9. szám - Megjegyzések az egyházi célt szolgáló ingatlanok jogi védelméhez

380 zötl is kívánatos volna e kérdés oly irányú megoldása, mely az 1410/1926. M. E. sz. rend. 1. §-ában foglalt, jelenleg érvényben lévő rendelkezéssel szemben, minden hagyatékra vonatkozólag biztosítaná kényszeregyességí eljárás lefolytatásának lehetőségét. Megjegyzések az egyházi célt szolgáló ingatlanok jogi védelméhez. Irta: dr. Telléry Géza ügyvéd. Nemrégen történt, hogy a telekkönyvi hatóság egy törvényesen bevett vallásfelekezet hitközsége ellen vezetett végrehajtás folyományaként a végrehajtást szenvedő hitközség templomára, ingatlan vagyonára elrendelte a végrehajtási jog feljegyzését. A Kúria megváltoztatta ezt a határozatot és megtagadta a végrehajtási jog feljegyzését. A telekkönyvi hatóságnak a végrehajtási jog feljegyzését elrendelő helytelen intézkedését a szokásjogra és a birói gyakorlatra figyelemmel több okból meg kellett változtatni. A 81. teljes ülési határozat szerint a telekkönyvi hatóság a végrehajtási zálogjog bekebelezése iránti megkeresés teljesítését köteles megtagadni, ha a perbiróság a kielégítési végrehajtást római katolikus, vagy görög katolikus plébánia nevén álló ingatlan állagára rendeli el. Az adott esetben nem római vagy görög katolikus ingatlan és az arra épített templom volt a végrehajtás tárgya, mégis meg kellett tagadni a végrehajtás foganatosítását, mert a joghasonlóság alapján való kiterjesztésre alapított állandó birói gyakorlat erre módot nyújtott. A „vallás dolgában" alkotott 1848. évi XX. t.-c. 2. §-a minden törvényesen bevett vallásfelekezetre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőséget és viszonosságot állapít meg. A birói gyakorlat tehát, amely a jogszabály alkalmazásának a joghasonlóság alapján való kiterjesztését ismeri, sőt ez a kiterjesztés, illetve ez az elv a birói gyakorlat fejlődésének egyik opportunus tényezője, — helyesen indokolta a templomnak a végrehajtástól mentesítését a felhivott törvényhelyre való hivatkozással, mert ha a 81. sz. teljes ülési határozat szerint a végreha jtástól való me ntesség megilleti a római katolikus és görög katolikus templomot, úgy a különbség nélküli egyenlőség és viszonosság révén ez a mentesség megilleti egyéb törvényesen bevett vallásfelekezet templomát is. Van egy másik tényező is, amely a most ismertetetten kívül mentesíti a templomot az árveréstől. Ez is a joghasonlóság alapján való jogkiterjesztésen alapszik, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi esetben nem a szokásjognak, hanem a tételes rendelkezés nek a kiterjesztéséről van szó.