Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A törvényes gyermek tartáskérdése

26 aiapuló tartási igény érvényesítése során pedig vitás lehel és eldöntendő az alapul szolgáló ügylet hatályossága, felmerülhetnek érdemtelenség! stb. kifogások, indokolt tehát a peres eljárás, a birói hatáskör. Figyelembe veendő azonban, hogy szerződéses tartási igénye mellett a kiskorút még törvényes igény is illetheti, amit csak a gyámhatóság előtt érvényesíthet s rá kell mulatni arra is, hogy a házassági bontóper bíróságának hatásköre mellett megáll a gyámhatóság hatásköre is és végül — ami igen fontos — mindezen most felsorolt esetek a tartási ügyeknek csak egészen jelentéktelen kis százalékát teszik, következéskép ezen okokból — és mert kivételek — az általános birói hatáskör eredményesebb, hasznosabb voltának feltételezésére bizonyítékul nem szolgálhatnak. Ami pedig a mai helyzetnek panaszlott — a törvényes kiskorúakat sújtó — hátrányait illeti, álljanak itt a következők: Igaz, hogy az árvaszéki eljárás nem ismeri az ellenfélnek költségben marasztaló intézményét. Ennek a helyzetnek azon ban semmiképen sem folyománya az, hogy a kiskorú javára megállapított tartásdíjnak kell fedezni és viselni az ügyvéd jog segítő tevékenységének díját és költségét, mert ügyvédi képviseleti kényszer nincs, a gyámhatóság hivatalból őrködik a kiskorúak érdekeinek megóvása és előmozdítása felett és ha volt is ügyvédi közbenjárás akár a megállapítás, akár a végrehajtás során, annak díja és költsége a tartásdíjból végrehajtás útján sem elégíthető ki. Végeredményben ez a kérdés ügyvéd kereseti-kérdés, hátrányáról csak az ügyvédi kar, nem pedig a törvényes kiskorú panaszkodhatik. Semmi akadálya annak, hogy a tartásdíj megállapított összege a körülmények lényeges változásának igazolása esetén emelhető vagy csökkenthető legyen. Az élet mindennapos esete ez és tiltó jogszabályról nem tud a gyakorlat; a 204.500/1931. B. M. sz. rendelet nem kizárólag „csak" a végkielégítés útján történt megváltás vagy a tartás mértékét és módját meghatározó megegyezés esetére szabályozza a megváltoztatás lehetősegét, hanem világosan és félreérthetetlenül akként rendelkezik, hogy az egyesség jóváhagyása ,,sem" zárja ki az igény újból való érvényesítését, ha a végkielégítés, illetve a tartásdíj csekélyebb, mint törvény szerint járna, vagy ha a viszonyok utóbb lényegesen megváltoztak. Hol hát a hátrányosabb helyzet / A 3982/1916. M. E. sz. rendelet szellemének megfelelően az árvaszék az eljárás folyama alatt szükség esetén bármikor intézkedhet — és elég gyakran intézkedik is — a tartás ideiglenes megrendelése és szolgáltatása iránt, így hát ez a panasz nem lehet jogosult. De a végrehajtási eljárással kapcsolatosan hangoztatott panaszok sem helytállók. A közig, végrehajtásra vonatkozó jogszabályok a közadók természetéből indulnak ki, ezért ezek a gyám