Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A törvényes gyermek tartáskérdése

27 hatósági végrehajtásban — mert itt magánjogi igények érvényesítéséről van szó - merev kényszerűséggel nem alkalma/halók, hiszen számos esel re nem is tartalmaznak rendelkezést: ez okbó] s mert egyéb lehetőség nincs, a joghasonlatosság alapján a bírósági végrehajtás jogszabályait kell alkalmazni. A tartási követelések magánjogi természetűek, ezek behajtásánál a végrehajtásnak anyagi jogi természetű szabályai tekintetében az általános magánjog rendelkezései az irányadók. Így hát abban a kérdésben is, hogy a szolgálati illetmények gyermektartás tejében mi Íven mértékben vehetők igénybe és mik mentesek a foglalás alói. nem a K. K. H. Ö., hanem az 1929:XIY. t.-c. megállapításai szerint döntendők el. A foganatosítás során felmerülhető kétségek eloszlatása iránt egyébként a 100.000/1929. VII. P. M. sz. rendelet is intézkedett. Nincs tehát szükség állandó végrehajtási lépésekre s nem kell tartani a megelőzés veszélyétől. Nem érdektelen, hogy a Székesfőváros Árvaszékének közismert és elismert gyakorlata évekkel megelőzve a törvényhozást, kimunkálta a lehetőségét annak, hogy a törvényes gyermek tartásdíja a jövőben lejáró részletek erejéig is a kötelezett szolgálati illetményeire és visszatérő jellegű járandóságaira végrehajtható legyen. Tévedése a cikkírónak az, hogy az 559. és 718. sz. elvi jelentőségű határozatok rendelkezéseinek kedvezményét csak a házasságon kívül született kiskorúak részére kívánja fenntartani. Bármily családi jogállású gyermeket illessen is a tartásdíj, annak lényege mindig ugyanaz, célja is azonos, sorsa is közö Komolytalan volna az a feltevés, hogy elvi jelentőségű határozataiban a bíróság különböztetni akart volna a törvénytelen származásúak javára és nincs semmi ok feltételezni azt, hogy a már szolgáltatott tartásdíjat mint tartozatlan fizetést a gyámhatóság visszaítélheti (erre nincs is hatásköre!), vagy jogellenes beszámítást engedélyezhet. • Eddig semmivel sem látszik igazoltnak a törvényes kiskorúak hátrányosabb jogállása és sem a jogszerűség, sem a célsze 'rüség, sem a hasznosság szempontjai nem kívánják — és nem is indokolják a gyámhatóság mellőzését. Ezzel szemben a kisko rúak érdeke a mai helyzet fenntartását követeli, sőt ezen túlmenően az árvaszéki hatáskör bővítését sürgeti. Nem lehet vitás, hogy a tartási eljárásnak gyorsnak és olcsónak kell lennie s ezek a követelmények jobban érvényesülnek az árvaszéki, mint a birói eljárásban. A gyámhatóság kezét nem kötik az eljárási szabályok, nincs kényszerülve időtrabló folytatólagos tárgyalások tartására, a bizonyítékok megszerzésének útjait maga váló gátja meg, kiküldött közege útján a döntés szempontjából lényeges adatokat, bizonyítékokat, környezettanulmányt a tárgyalási határnapig megkeresések mellőzésével rövid úon, hivatalból bi szerezheti s így abban a helyzetben van, hogy a tartási ügyek