Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A Rota házassági köteléki perekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata

22 jelent meg. Az Ítéletek legnagyobb része a házassági köteléki perekre vonatkozik. A decisiók évente történő külön közlésével már hosszú idő óta adós a Rota és ezt a hiányt csak részben pótolta az. hogy a fontosahl) Ítéleteket a kézi és tankönyvekben, valamint a sz^k folyóiratokban (Jus Pontificium, Apollinaris, Archív f. k. Kirehenrecht, Theol. prakt. Quartalschrift, Linz etc.) találhatjuk elszórtan feldolgozva. A hivatalos decisio gyűjtemény hiányát a tudomány munkásai igyekeztek pótolni. A folyóiratokban közölt rövidebb hosszabb megbeszélések, mint G. Oesterle dolgozata a Linzer Quartalschriftben (1932. 801—806.) szórványos és esetleges jellegük mellett csak kis területre vonatkoztak. A laibachi docens. Odar már a Rota újjáalakításától, 1932. évig terjedő időben kelt összes döntvényeket feldolgozta teoretikus alapú szlovén nyelven írt munkájában: De sententiis S. Romanae Rotae editis in causis nullitatis matrimonii. Ljubljana, 1934. (v. ö. Jelicic, lus Pontificium, 1934. 326. 1.), amely azonban a tudo mányos kutatás számára nehezen hozzáférhető maradt. Nem sokkal később Hohenlohe herceg utódja, /. Hollnsteiner bécsi egyetemi tanár lépett a nyilvánosság elé, a gyakorlati igényeket is szem előtt tartó munkájával. (Die Spruchpraxis der S. Romána Rota in Ehenichtigkeitsprocessen seit Geltung des C. I. (>. Auf Grund gedruckter und ungedruckter Rotal-Urteile bearheitet. 8°. VIII+ 163. Herder, Freiburg im Breisgau 1934.) A kiváló szerzőben szerencsés módon egyesül az elméleti képzettség a gyakorlat tapasztalataival: évekig a bécsi érseki szentszéken a házassági kötelék védőjeként, majd mint viceofficialis működött, emellett irodalmi munkásságra is maradt ideje. Történeti irányú irodalmi tevékenysége főleg a konstanzi zsinatra vonatkozik, írt ezenfelül a keleti egyházzal kötendő unióról és az osztrák konkordátumról is. A szerző fenti munkája rövid bevezetésében lájékozlat a Rotáról és annak decisióiról (1—7. 1.). A legális beosztásnak megfelelően először a házassági akadályok kerülnek sorra, amelyek közül az 1068. c-ben foglalt fordul elő gyakrabban a Rota praxisában. Az első szakasz (8—45. 1.) foglalkozik az impedimenta dirimentia alapján indított házassági köteléki perekkel: szerző itt három fejezetben tárgyalja a nősztehetetlenség, nőrablás es bűntett, vérrokonság és sógorság akadályait. Az első helyen említettet kivéve, a többi akadályt illetően kevés a vitás kérdés és a vonatkozó ítéletek száma is csekélyebb. Vérrokonság, sógorság, házassági kötelék, valláskülönbség, nagyobb egyházi rend, ünnepélyes fogadalom, s lelki rokonság akadálya esetén, miután ezek a körülmények okirattal igazolhatók, legtöbbször az 1990. c.-ban foglalt sommás — némelyek szerint nem is birói — eljárás útján intézhető el az ügy.