Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A Rota házassági köteléki perekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata

21 közel két és félezer canonja nem tartalmaz feleletet minden részletkérdésre, hanem némely jogvidéken inkább csak kerettörvénynek tekinthető, amelyet 1918. óta számos irányban továbbfejlesztettek és kiegészítettek. Főleg a hiteles magyarázatra szervezett bíborosbizottság és a birói gyakorlat az a két pillér, amelyen a jogfejlődés épülete nyugszik. Az 1918-ban hatályba lépett új egyházi törvénykönyv perjoga, a kivételektől eltekintve, nagyban-egészben háromfokú rendes bíróságot ismer: elsőfokon a püspöki, másodfokon az érseki, harmadfokon a pápai bíróság Ítélkezik, bizonyos esetekIn n azonban negyedfokú elbírálásra is van mód. Az ügyek ugyanis az öt világrész egyházi bíróságaitól perorvoslat folytán a Rómában székelő S. Rotához kerülhetnek, mert ez az előkelő pápai bíróság területi korlátozás nélkül az ordine iudiciario elintézendő ügyek legfelsőbb rendes fellebbviteli bírósága. A Rota tanácsban (turnus) Ítélkezik, eljárhat nemcsak harmad-, •illetve negyed, hanem rendkívüli esetekben első és másodfokon is. A Signatura Apostolica, a másik pápai bíróság a legfelsőbb semnütőszék szerepét tölti be és eltérően a mi Kúriánktól, leginkább a francia és olasz semmítőszékekhez hasonlítható. A iurisdictio széles területi határaira tekintettel az egységes joggyakorlat biztosítása megkülönböztetett jelentőségű. Erre a feladatra nagy tekintélye kiváltként a Rotát teszi alkalmassá. A Rota auditorai a fendes elsőfokú szentszékek félig-meddig laikusunk mondható jogászaival szemben magas képzettségű hivatáso> bírák. ízig-vérig jogászok, akik azonban a gyakorlati jogalkai mazás mellett mindig kapcsolatot tartottak a tudománnyal is. hiszen sok közülök széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejt ki. A Rota ítéletei nem szolgálnak a Codex hiteles magyarázatául, mert ez a Cum iuris canonici kezdetű motu proprio szerint a Commissio Pontificia részére van fenntartva. Az ugyan azon. vagy hasonló esetékben hozott ítéletekből azonban gyakorlat alakulhat ki; az usualis interpretationak az adott esetek eldöntésén túlemelkedő ez a jelentősége éppenséggel nem csekély. A Rota ilyen irányú működése különösen fontos a házassági perekben, ahol a birói gyakorlat kialakulására inkább nyílik alkalom. Ki kell azonban emelni, hogy a Rotának nincsen olyan tartalmú döntvényjoga, amilyent a magyar jog a Kúriánknak megad, a döntvény, decisio szót tehát sajátos értelemben kell venni. A Rota döntvényeinek összegyűjtését már a XIV. században megkezdték. Az első gyűjtő a német Horborch auditor volt, aki l.;81-ig gyűjtötte össze a decisiókat. Az ezután következő nagyszámú gyűjtemény közül kiemelkedik a Collectio recentiorum. amely 25 vaskos kötetben tartalmazza az 1558-tól 1683-ig terjedő időre vonatkozó döntvényeket. A Rota 1908-ban történt újjáalakítása óta évente kiadta döntvénygyüjteményét, 1934-ig 16 kötet