Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Előadás az angol jogfejlesztésről

276 A szinte kínzóan izgató kérdés a következő: részesíthető-e bármily vonatkozásban kedvezményben az az egyén, aki vallási, erkölcsi, politikai, nemzeti, szociális, hivatási, művészi, vagy tudományos meggyőződésből lelkiismeretében kötelezve érezte magát oly cselekmény elkövetésére, melyet az állam törvénye büntetés terhe alatt tilt. Finom elemzés során világosította meg az előadó a meggyőződés fogalmát, sorra véve annak racionális, transcendentális és irracionális jelentéseit, majd kritikailag foglalkozott azzal az orvosi körök részéről (Wernicke, Pilcz) képviselt nézettel, mely szerint az összeütközés egyfelől a jogrend, másfelől az ú. n. túlértékelt eszmény rabjai között jön létre, mikor is az értelmileg erősen hangsúlyozott képzetkomplexummal terhelt és semmiféle logikai vagy reális gátlásokkal nem befolyásolható fantaszta azért privilegizálandó, mert közelesik, vagy éppen beletartozik a schizofréniások kategóriájába. A különbségek részleteinek ismertetése után az előadó bemutatta a törvényhozási munkálatokban s az irodalomban és több külföldi jogászgyűlésen szóbakerült megoldási kísérleteket. Előadó — miután rámutatott annak az egészen izolált álláspontnak tarthatatlanságára, mely akár a beszámítási képesség, akár a jogellenesség, vagy bűnösség hiánya, akár az újabban vitatott felnemróhatóság (Unzumutbarkeit) címén a meggyőződéses bűntettes felmentését követeli —kritikai szemszögből foglalkozott az egyes javaslatokkal s megállapította, hogy a kérdés első vonalán politikai jellegű s mint ilyen, az uralkodó államszemlélet s az erőviszonyok tengelyén fordul. Egy totális és magabizakodó állam elutasít minden privilégiumot, viszont egy erősen individualisztikus ideálokat követelő, vagy folytonos forradalmi válságokban élő állam bizonyos bátortalansággal kezeli a kérdést s erősen hajlik a toleranciára. Büntetőjogi szemszögből az előadó nem helyesli a törvény részéről való bármily állásfoglalást, mert ez vagy az állam primátusának nyilt feladását, vagy az állam gyengeségének elárulását jelenti, de nincs helye törvényi szabályozásnak azért sem, mert ez csak típusokra adható, ám sem a meggyőződéses bűntettes, sem a kötelességérzésből elkövetett bűncselekmény nem alkot típust. Előadó szerint a független bíróság az egyedüli fórum, mely a problémát esetenként megoldhatja. Előadás az angol jogfejlesztésről. Az Országos Ügyvédszövetség Pécsi Osztálya és a Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének Pécsi Csoportja 1937. évi április 10-én tartott együttes ülésén dr. Sövényházy Ferenc igazságügyminiszteri titkár az angol jogfejlesztésről és törvényelőkészítésről tartott előadást. Ismertette az angol jog rendszerét; reámutatott a szokásjognak: a Common Law-nak és a törvényekbe s rendeletekbe foglalt írott jognak: a Statute Law-nak harmóniájára. Foglalkozott az angol törvény előkészítés módszereivel. Vázolta az egyes minisztériumokban működő jogszabályelőkészítők, tervezők: a departmental