Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Előadás az angol jogfejlesztésről

277 draftsmen s a parlament mellel! szervezett jogszabályelőkészítő hivatal: az Office of the Parliamefitary Counsel szerepét. Kiemelte az angol törvényelőkészítésnek egyik igen célszerű és eredményes módszerét: a szakbizottsági előkészítést. Behatóan foglalkozott a miniszteri hatásköri vizsgáló bizottság, a Committee ón Ministers' Pnwers 1932. évben kelt jelentésével a miniszterre delegált jogalkotási hatáskör kérdésével. A bizottság jelentésében hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a miniszterre jogalkotási hatáskiírt átruházó törvény a felhtalamazásban kifejezetten határozza meg világos nyelven a delegált jogalkotási hatáskör pontos határait és különös szükség nélkül ne adjon feljogosítást alapvető elvi kérdések szabályozására, sem adókivetésre, sem törvénynek módosítására. A kitűnő tanulmány egyébként a Magyar Közigazgatás Könyvfára 7. füzetében teljes tartalomban olvasható. A német nemzeti munkajog. Dr. Szakáts Kálmán, az igazsáíjü^yminisztériumban alkalmazott kir. bírósági titkár előadása a Ma avar Jogászegylet összehasonlító jogi szakosztályának 1937. évi április hó 27-én tartott ülésén. Előadó abból indult el, hogy a német nemzeti munkajog alapelvei a nemzeti szocializmus gondolatvilágán épülnek fel, ami ellentétben áll a XIX. század individualizmusával és liberalizmusával. A régi német munkajog a munkaadó és munkavállaló közötti szociális és gazdasági érdekellentét feltevésén alapult A munkajog rendszerében központi helyet foglalt el a munkaszerződés, amely a 70-es évektől kezdve tarifális kollektív szerződés formájában jelentkezett. Ezt a szerződést nem az egyes munkavállalók kötötték meg az egyes munkaadókkal, hanem a munkásság és a munkaadók foglalkozási ágak szerinti szervezetei, a szakszervezetek és a munkaadói egyesületek egymással. A szociáldemokrácia a munkásság szakszervezeti tömörülését pártprogrammá tette és az osztályharc kiélezésével áthidalhatatlanná tette a munkásosztály és a vállalkozók közötti szakadékot. Kimélyítette ezt a helyzetet még az a körülmény, hogy a munkásszervezetek közfunkciókkal is felruháztattak; s a munkaüzemi szervezet teljesen háttérbe szorult. Hangsúlyozta ezután előadó, hogy az új német nemzeti munkajog szervezete az üzemen épül fel: a népközösség oszthatatlan egységének szem előtt tartásával. A munkaarcvonalról szóló törvény úgy a munkásokat, mint a munkaadókat egységes szervezetbe tömörítette, amelynek a legkisebb szerve az üzemi közösség, s ezen nyugszik az új munkaalkotmány. Az üzemben a rendelkezési jog kizárólag a tulajdonost illeti meg; ő az üzem első munkásaként vezetői minőségben dolgozik. A törvény azon ban hathatós védelmet nyújt az üzemközösség munkástagjainak