Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Grosschmid-előadás a Magyar Jogászegyletben

275 váltak. A pénztartozás már az ünnepi előadássorozat keretében is önálló kifejtőre talált, a kereskedelmi vételre vonatkozó tanok pedig teltétlenül külön előadást igényelnek. Megemiíettte végű! az előadó, hogy a ma uralkodó felfogással szemben Grosschmid a csődnek a kiadói ügyletre való hatása szempontjából a K. t. 532. §-át hatályban lévőnek tartja, aminek általános elismeréshez való jutása a kiadói ügylet különleges természetére figyelemmel mindenképen kívánatos. Előadásának végén az előadó felvetette azt a gondolatot, hogy a grosschmidi tanításoknak a kereskedelmi jog tudományában való érvényesülését egy olyan ,,breviárium" kiadásával kellene előmozdítani, amely a Fejezetek kereskedelmi jogi megnyilatkozásait lehető változatlan szövegben, de a kereskedelmi törvény rendszerében adná vissza. A mai viszonyok közt azonban a gazdasági élet viharaival sokkal szorosabb érintkezésben álló kereskedelmi jogban szükségképen az organizációs problémák játszák a vezetőszerepet és ezért a Grosschmid tanításainak az igazi érvényesülése akkor fog elkövetkezni, amikor az élet ismét megnyugszik és az individuum jelentősége ismét megnövekedik. És ezen a fűzőponton keresztül fonódik egybe Magyarország boldogulásának és Grosschmid kereskedelmi jogi tanításának jövendő sorsa. Psychoanalízis és büntetőjog cím alatt érdekes előadást tartott dr. Angyal Pál a Magyar Psychologiai Társaságnak Kriminalpsychologiai szakosztályában 1937. évi máj. 13-án. Előadó szakszerűen ismertette Freud elméletét minden részletében, majd Reik, Alexander, Staub büntetőjogi nézeteit mutatta be, melyeknek lényege, hogy a bűncselekmény a tudattalan Es terméke lévén: büntetőjogra szükség nincs. Ezzel a nézettel erélyesen szembeszállt az előadó. Minden cselekmény és tehát a bűncselekmény is — úgymond — az akarat terméke; nem kétséges, hogy az akarat kialakulását számos tényező befolyásolja, de ha csak teljesen meg nem semmisíti (mint pl. az elmebetegség), annak a cselekmény előidézői között mégis mindig van szerepe, de akkor megokolt a felelősségrevonás s a büntetés. A psychoanalízis ugyan sok újszerű gondolattal gazdagította a tudományt, annak a büntetőjog területén érvényesülése mégis veszélyes volna, mert nemcsak az igazságszolgáltatást sorvasztaná el, de a társadalom erkölcsi alapjait is megingatná. A tragikum és a büntetőjog címmel tartotta meg dr. Angyal Pál egyetemi professzor a Magyar Tudományos Akadémia 11. osztályának 1937. évi május 10-iki ülésén nagyértékü előadását. A probléma, melyet a hallgatóság elé tárt, örök emberi, de büntetőjogi vonatkozásban alig pár éve került az érdeklődés középpontjába.