Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Grosschmid-előadás a Magyar Jogászegyletben

274 nárának, Tóth Lajosnak a tanítványa, akinek a helyén kíván az előadássorozat keretében helytállani. Párhuzamot vont Grosschmid és a kereskedelmi jog másik nagy tanítómestere, Nagy Ferenc között, jellemezve a szemlélési módban jelentkező különbségeket. Ezután egyenkint vette tárgyalás alá Grosschmid kereskedelmi jogi tantételeit, különösen azokat emelve ki, ahol Nagy Ferenccel szemben a felfogásbeli különbség kiütközött. Szólt különösen a kereskedelmi ügy fogalmának prioritásáról a kereskedelmi szokással szemben, a kereskedelmi jog rendszerbeli elkülönüléséből folyó önkiegészítő képességéről, amely a külön kereskedelmi jog elejtésével veszendőbe menne. Ismertette a kiskeres kedésre alakult részvénytársaságok tekintetében, valamint a cégvezetőnek adott ingatlanelidegenítési meghatalmazás jellegére nézve kialakult kontroverziát. Grosschmidnek az álképviselőre vonatkozó fejtegetéseiből megállapította, hogy a magánjogi törvénykönyv javaslatának vonatkozó rendelkezései még mindig nem tükrözik eléggé vissza Grosschmid álláspontját. A kereskedelmi társaságok jogiszemélyiségét Grosschmid általában elismeri, de az előadó egyes megnyilatkozásaiból mégis levezette, hogy a külföldi irodalomban csak a legutóbbi években feltűnt azt a helyes felfogást vallja, hogy a jogiszemélyiség konzekvenciáit nem lehet minden vonatkozásban mereven levonni. A közkereseti társasági tagok felelősségével kapcsolatos kérdések érintése után vázolta az előadó a helyettesíthető és elhasználható ingóságokból álló betét tekintetében kialakult vitát, a külföldi legújabb jogfejlődés ismertetésével a Grosschmid álláspontjának helyessége mellett foglalva állást. A társaság birói feloszlatásának jogi minősítését és a K. t. 107. §-ában foglalt facultas alternatívát ismertette, majd behatóbban foglalkozott a felszámolói hatáskör korlátozásának harmadik személyekkel szembeni hatályával, végeredményben közvetítő megoldásul a kereskedői gondosság egy új értelmezési módját ajánlva. A részvénytársasági jog köréből az előadó kiemelte, hogy Grosschmid az igazgatóság tagjainak álképviselőkénti eljárásáról ismételten szól és ebből az látszik, hogy az igazgatóság képviseleti hatalmát sem látja harmadik személyekkel szemben korlátlannak és korlátozhatatlannak. A kereskedelmi ügyleti fogalomkörre vonatkozó néhány megjegyzés mellett az előadó az ügyleti szabályok köréből a kötbért emelte ki, megállapítva, hogy a M. t. szabályai Grosschmid tanításának pontosan megfelelnek. Nem foglalkozott az előadó a kamat, a pénztartozás és a kereskedelmi vétel problémáival. A kamatra vonatkozó tanítások épen úgy, mint Grosschmidnek a kötelmek általános szabályai körébe tartozó más, a kereskedelmi ügyleteket is érintő tanításai a magánjogi tudományok mindkét nagy területén közkinccsé