Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

269 tere, inkább körülbástyázza ezeket a fogalmakat pozitív és negatív irányban s úgy ad róluk olyan találó képet, aminek a gyakorlat embere is jobban basznál veszi, mint a többé-kevésbbé sikerült definiciónak. Az erőszakos nemi közösülés fejezetében olvasható fejtegetés élénken illusztrálja, hogy miképen küzd a jogi felfogás az élettani felfogással a tettes impotenciája (31. lap), a nő nemi éretlensége (33. lap), úgyszintén a nemi közösülés befejezettsége kérdésében (34. lap), s a szerző — a joggyakorlattal összhangban — épen a társadalom hatályos védelme érdekében (jogtárgy!) a jogi felfogás mellett tör pálcái. Abban a kérdésben, hogy az ágytól és asztaltól elválasztott feleség ellen a férj által elkövetett erőszakos nemi közösülés, illetve fajtalanság a Btk. 232. §-a, illetve 233. §-a alá esik-e, az irodalomban uralkodó, s ezt tagadó felfogással szemben azzal érvel, hogy már a törvény szavaiból („ágytól") is következőleg a debitum conjugale körébe eső kötelezettséget, — miután a vonatkozó itélet joghatálya az együttélési kötelezettség megszűnte, — a feleség nem tartozik férjével az életközösség megegyezésen alapuló visszaállításáig teljesíteni, arra tehát jogilag nem kényszeríthető: ebből folyóan szerző azt az álláspontot foglalja el, hogy a nő nemi szabadságát, ami a válást kimondó Ítélettel ismét teljes, mindenkivel, még férjével szemben is, kinek jogai megszűntek, (vagy legalább szunnyadnak), meg kell védeni. „Megengedném — úgymond —, hogy formailag az ily közösülés vagy fajtalanság nem házasságon kívüli, de érdemileg oly cselekménv. melyet a nő nemi szabadságának sérelme nélkül a jog el nem tűrhet.*" (34. lap.) Ami ebben az állásfoglalásban plauzibilisnek látszik, az az, hogy az ily erőszak büntetlenül nem maradhat, azonban nem a kifejtett okokból és alapon, hanem azért, mert a férj a nő személyes szabadságát sértette4 meg. A torvény ugyanis az erőszakos nemi közösülést csak a házasságon kívüli viszonyban rendeli büntetni, s ez nem alaki, hanem anyagi feltétel. Igaz ugyan, hogy az ágytól és asztaltól elválasztó itélet joghatása személvi tekintetben az. hogy az elválás tartama alatt a házasfelek nincsenek együttélésre kötelezve, azonban maga a nemi közösülés a házastársak között soha sem lejiet erkölcsbe ütköző és jogellenes. De nem sérti a férj erőszakos cselekménye a nemi erkölcsnek a Btk. 232. §-a és 233. §-a jogi tárgyául általam fentebb külön kiemelt szociálelikai értékét, ennek az érdeksérelemnek híjján pedig - (ha a nemi szabadságon, amit a házasság felbontásáig a nő teljesen vissza nem nyer, esett is sérelem) — lényegileg sem tartozhat az ily erőszak a nemi bűncselekmények közé. A jogellenesség itt az ágytól és asztaltól elválasztó itélet által biztosított személves szabadság megsértésében áll, az tehát a Btk. 323. §-ában megbatározott bűncselekmény megvalósítására lehet csak alkalmas. Különösen figyelemreméltók azok az értékes és mindenké-