Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

268 \ 1 a közerkölcsiségi, fajtisztasági és egyéb tekintetekből, a nemi erő­szak tehát a társadalmi erkölcs által megszabott határt is dur­ván megsérti; 4. a gyakorlat, ha nem is juttatta expressis verbis kifeje­zésre, e bűncselekmények jogi tárgyát nemcsak a nő nemi sza­badságában, hanem főként a nemi erkölcs szociális értékének védelmében ismeri fel, aminek meggyőző bizonyítéka az, hogy a biróság az erőszakos nemi közösülés és szemérem elleni erő­szak vádjától eltérően, ha az erőszakot (fenyegetést stb.) bizo­nyítva nem látja, a Bp. 125. §-a alapján a megfertőztetés, illetve vérfertőztetés megállapítására térhet át, amit a sértett érdek azo­nosságát szigorúan megkövetelő tettazonosság elvénél fogva nem tehetne, ha az említett vádba tett deliktumoknak nem lenne az utóbb említettekkel (legalább részben) egyező jogi tárgya. Természetes, hogy az egyes szemérem elleni bűncselekmé­nyek jogi tárgya differenciálódik azoknak az érdekeknek kü­lönbözősége szerint, amelyek az egyes deliktumokat a típusban egymástól elhatárolják, de nem nélkülözhetjük annak az érdek­nek a megjelölését sem, amit egyformán védenek. Hogy azonban a szerző a szociáletikai érték védelmét itt nem vonta a jogi tárgy keretébe, azt inkább az irodalomban ural­kodó álláspont ismertetésére való szorítkozásnak, semmint az ö meggyőződésének tulajdonítom. Műve alapvető részében ugyanis a szemérem elleni bűncselekménytípus jogtárgyproblémájának ismertetése kapcsán Sauernek azt a meghatározását, hogy e típus­nál a nemi életnek kikristályosodott szociáletikai felfogáson nyugvó tisztaságához fűzött érdek a jogtárgy, nemcsak kiemeli, de azt osztó és megerősítő érveléssel kiséri (17. lap). De világot vet szerzőnek ilyetén felfogására az a kijelentése is: ,,bár szabad­ságvédelemről van szó, mégis helytelen némely törvényhozási munkálatnak az az álláspontja, melynél fogva e bűntetteket a szabadságsértő deliktumok közé iktatja, mert a nemi szabadság lényegileg az általános nemi erkölcsnek egyik részterülete, s így az ennek sérelmére elkövetett bűncselekmények első vonalon mégis szemérem elleniek". (35. lap.) A szemérem elleni bűncselekmények taglalása a jogi fogal­maknak szoros élettani, erkölcsi és társadalmi vonatkozásainál fogva nem könnyű munka, mert ezen a jogterületen nincsenek megkövült fogalmak, hanem nagy számban olyanok, amik kellő rugalmassággal bírnak a mindenkori szociáletikai felfogásnak megfelelő tartolom befogadására. És ezen a nehézségen a szer­zőt tisztult erkölcsi felfogása, e mellett a társadalom minden ré­tegét felölelő élettapasztalata és gyakorlatias jogérzéke könnyen segítették át. Látva, hogy a ,,fajtalan", ,,fajtalanság", ,,nemi tisz­tesség" és ,,szeméremsértő" fogalmakról általában adott megha­tározások rendszerint vagy nem kimerítők, vagy más területre csapnak át, nem is törekszik azoknak egy mondatba sűrített meg­határozására. Mint a szubtilis finomságú jogi elhatárolások mes-

Next

/
Thumbnails
Contents