Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A csendestárs jogkörhiánya a betéti társaság, mint vállalattulajdonos társtagalkalmazotti nyugdíjkötelezettségének vállalásánál

249 mint munkaadó részéről a munkavállaló szolgálattevő társtag részére való nyugdíjfizetési kötelezettségvállaláshoz a munkaszerződésen kívül álló és a vállalat tulajdonosa, a betéti társaság körén kívül eső harmadik személy, a csendes társ hozzájárulása szükséges volna és hogy ennek hiányában a vállalat tulajdonosa, a betéti társaság részéről történt nyugdíjfizetési kötelezettségvállalás hatálytalan". Ugyancsak téves jogi érvelés az, hogyha a vállalat tulajdonosa, a betéti társaság az egyedül csakis vele szolgálati viszonyban lévő szolgálattevő társtag szolgálati viszonyát ennek betegsége miatt meg nem szünteti, sőt a havi szolgálati illetmények folyósításával azt kifejezetten fenntartja, akkor az ettől a szolgálati viszonytól, sőt a vállalat tulajdonosától, a betéti társaságtól, mint munkaadótól is teljesen távol álló, nem is a betéti társaság, mint kereskedelmi társaság, hanem pusztán csak a csendestársaság körébe tartozó csendestárs keresetére ez a szolgálati viszony a szolgálati szerződésbeli felek akarata és idevonatkozó jognyilatkozata nélkül pusztán a beteg ség ténye folytán megszűntnek mondassék ki, a szolgálattevői illetmény indokolás nélkül minden objektív alap hiányában ..nyugdíjnak" és a követelés, ami már teljesíttetett és fizetés folytán már megszűnt, a jövőre, sőt a múltra vonatkozóan is szolgálattevőt ,.meg nem illető" követelésnek minősíttessék. További Ítélkezési hiányosság, hogy az a körülmény, hogy a társasági szerződésnek az a kifejezett rendelkezése ellenére, hogy a társasági szerződésben taxatíve meghatározott, de az adott esetben fenn nem forgó és a családgyűlés elé tartozó ügyeken kívül ..minden más társulati, valamint üzleti ügyben", továbbá ..mindazok az ügyletek iránt is, amelyek a társaság céljaihoz nem tartoznak, a céggyűlés határoz", a Kúria szerint „nem érinti" az Ítéletben kifejezésre jutott, fennebb megjelölt téves jogi álláspontot, mert azt mondja az Ítélet, hogy a ,,céggyűlésnek megadott hatáskör csak kifelé, a cégnek harmadik személyekkel szemben való képviselete tekintetében feltétlen, befelé azonban — a társaság tagjainak egymásközti viszonyában — a céggyűlés is köteles azokhoz a korlátokhoz alkalmazkodni, amelyekhez a joga a társasági szreződés vagy a törvény és jóerkölcs által kötve van. Már pedig— mondja az Ítélet — jogszabályaink szerint a társaság tagjait nyugdíj csak akkor illeti, ha azt részükre a társasági szerződés vagy külön törvényi rendelkezés kötelezi. A társasági szerződés pedig, mint a betéti társaság tagjainak egymásközti jogviszonyaira nézve — tehát a társaság tagjainak munkájuk után járó illetményekre nézve is — mindenekelőtt irányadó, ez azonban — fejtegeti a kúriai ítélet — ebben az esetben a szolálattevő társasági tagok részére nyugdíjat nem rendel és ilyet sem a K. T. 84. §-a, sem egyéb törvényes rendelkezések részükre nem biztosítanak. Az, hogy a társasági szerződés szerint a szolgálattevő családtag vagy társtag szolgálati viszonyára nézve a