Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 6. szám - A csendestárs jogkörhiánya a betéti társaság, mint vállalattulajdonos társtagalkalmazotti nyugdíjkötelezettségének vállalásánál
247 néhány év előtt agyvérzést szenvedett, de már felgyógyulásban lévő, azonban a betéti társaság részéről az illető szolgálattevő társtag több, mint negyvenévi hűséges és önfeláldozó szolgálataira való tekintette] e betegség ellenére meg nem szüntetett, ellenkezően, a szolgálati illetményeknek a szolgálati szerződés értelmében rendszeresen történi folyósításával is kifejezetten fenntartottnak tekintendő szolgálattevői jogviszony a szolgálatnak pusztán csak a betegség miatt való tényleges megszűnése folytán a betéti társaság idevonatkozó akarata ellenére is megszűnt és e szolgálattevő részére a szolgálati szerződés értelmében ..ténylegesen fizetett rendszeres időszakos juttatás is nyugdíj", amely a fentkifejteltek szerint szintén nem jár, és pedig annál kevésbbé, mert a m. kir. Kúria anélkül, hogy a fellebbezési és azzal egyértelműen döntött elsőbiróságnak ellenkező jogi álláspontot elfoglaló végitéletének megváltoztatása ellenére a döntését egyébként is indokolta volna, kimondotta, hogy ezt a betegségbe esett szolgálattevő beltagot ex tnnc. vagyis minden indokolás nélkül a csendes társ részéről a kereset benyújtása után megjelölt, de évek előtt bekövetkezett időpontot követően ..sem a szolgálattevőknek járó illetmény (fizetés, szolgálati jutalék, stb.), sem nyugdíj címén követelés nem illeti *, holott ekkor már ezt az ex tnnc időpontot követően a kúriai Ítélet hozataláig szó sem lehetett még fennálló követelésről, mert eddig az időpontig ez a beteg szolgálattevő társtag minden hónapban a szolgálati illetményét megkapta, é> így az idevonatkozó követelés eddig az időpontig teljesítés folytán már annakidején megszűnt. Kimondotta mindezt a Kúria annak ellenére, hogy a szolgálatadó betéti cég, vagyis a vállalat tulajdonosa, mint önálló jogi személy, illetve ennek, a társulati é^- üzleti ügyek elintézésére hivatott szerve a céggyűlés, valamint az összes törvényszékileg bejegyzett bel- és kültag a cég szolga tatában lévő, de beteg szolgálattevő társtag idevonatkozó szolgáin ti viszonyát meg nem szüntette. Mindebből látszik, hogy az élet, az erkölcs, és az alkalmazott jog egymással ellenlétbe került. Minthogy pedig a jog ez alkalmazott télele sem jogszociológiailag, sem jogértéktanilag nem indokolt és az ethikai érték, az erkölcsileg jó és az élet összhangban van, nyilvánvaló, hogy orvoslási csak úgy nyerhet az alkalmazott jog, ha az erkölcsi felfogás végső értékmérőjének segítségével keressük annak hiányosságait és ha ezek megszüntetésével a tiszta jogtan határozmányait követve-oly régiókba szállhat, ahol a cselekvés szabályozása és az életegységesség magában megnyugvó és erkölcsileg is tökéletes egésszé alakulhat át. E hiányosságok vizsgálata keretében jelenik meg az adott ítélkezésnek az az álláspontja, hogy a betéti társaság és csendes társaság jogi fogalmát egybevegyíti és figyelmen kívül hagyja, hogy az alaptőkés csendes társ a betéti társaságnak nem tagja, tehát, ha „a közkereseti és betéti társaság valamennyi tagjának beleegyezéséről" van szó, akkor „e valamennyi tag" jogi fogalma