Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Utánzás és a tisztességtelen versenyről szóló törvény

233 már igazán tárt kaput nyitunk és mintegy bíztatást adunk az utánzásra; hisz nyilvánvaló, hogy se szeri, se száma nem lesz a „megrendeléseknek", Nem tekinthetem továbbá helytállónak azt a megokolást sem. hogy a készüléknek a külső formája a belső szerkezettel annyira összefügg, hogy az egyik a másiktól a készülék pontos és meghízható működésének veszélyeztetése nélkül el nem választható és hogy ennél fogva az alperes jogosítva volt, a szolgai utánzást úgy a külső formánál, mint a belső szerkezetnél is alkalmazni. Ez a logika tulajdonképen abból áll, hogy a praemissa és konklúzió egy és ugyanaz, más szóval: miután az alperes utánozta a külső formát, kénytelen volt az utánzást folytatni és a belső szerkezetre is kiterjeszteni. Igen ám, de én úgy látom a dolgot, hogy a külső forma utánzására sem volt joga az alperesnek a fent kifejtettekből kifolyólag, és így aztán a konklúzió is magától elesik. Nem állunk-e szemben egy u. n. logikai ,,Trugschlussal"? Ami továbbá a fent említett kisérő körülmények közt említett megtévesztés kérdését illeti — ha már erre ki kell térni — akkor kétségtelen, hogy az fennforog. Nem szükséges, hogy az utánzónak a szándéka épen a megtévesztésre irányult légyen, elég az. hogy az alperes gyártmánya a felperes gyártmányával tényleg összetéveszthető. Az pedig, hogy a megrendelő épen azt kívánta, hogy az utánzás legyen minden tekintetben pontos, nem döntő. Az összetéveszthetőség és megtévesztés objektíve fennforogván, a megrendelőnek a kívánsága nem lehet sem mérvadó, sem exkulpáló. Az ítéleti indokok rövid megbeszélése után, most már nem lesz felesleges, a felfogásom további támogatása végett oly jogi mozzanatra rámutatni, mely az Ítéleti indokolásból hiányzik. Minden ipari termék ugyanis, amely értékesnek bizonyul, jogvédelemben részesítendő már az előállító személyiségi és szerzői jogánál fogva. A személyiségi jog tiszteletben tartandó és megvédendő akkor is, ha a tárgya nincs külön védelem (szabadalmi jog sth.) alá helyezve. Senki sem kötelezhető arra, hogy találmányát sth. bejelentse. Ha nem jelenti be, azzal lemond Ugyan a speciális jogon alapuló védelemről, de korántsem mondott le arról a védelemről, amelyet neki akár a Tvt., akár más jogszabályok nyújtanak. A Magánj. Törv. javaslatának 107. §-a értelmében „mindenkinek joga van arra, hogy a törvénynek és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és ebben őt senki se háborítsa. A személyiség jogáról lemondani, vagy gyakorlását a jó erkölcsökbe ütköző módon korlátozni nem lehet." Aki ez ellen a rendelkezés ellen cselekszik, az ellen a sértett a 108. §. értelmében abbanhagyást követelhet. (Mennyire konformok ezek a rendelkezések a Tvt. 1. §. rendelkezéseivel!)