Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Utánzás és a tisztességtelen versenyről szóló törvény

234 A szerzői jogi törvény pedig a 67. §-ában egyebek közt a ű&zaki plasztikai müvekéi" is szerzői jogi védelemben részesíti. A személyiségi és a szerzői jogot és azoknak védelmé! .1 Tvt. 1. §. mintegy összesürítve, magában foglalja, és judikaturánk épen az 1. §. alapján jogvédelmet nyújtott már ismételten épen a személyiség jogára való hivatkozással. (Mellékesen megjegyzem, hogy a ,törvényhozó" szándékát véletlenül ismerem; a gtneralklausulát ugyanis az első tervezetbe én helyeztem 1> annak idején.) Hogy a fentiekben kifejtett jogi álláspontom talán némi figyelmet érdemel — erre vonatkozólag még felhozom a köve1 kezőket: A mult év őszén Budapesten ülésezett a tisztességtelen verseny leküzdésére alakult nemzetközi kongresszus (ligue intern:itionale contre le concurrence déloyale), amely természetesen az utánzás kérdésével is foglalkozott és lényegileg az álláspontomhoz közelálló irányban tárgyalta ezt a kérdést. Utalok továbbá arra, hogy a német jogirodalom a fent id. kúriai Ítélet álláspontjától eltérő irányt mutat. Ezt igazolják azok a fejtegetések, amelyek a ,,Moderné Fálle unlautern Wettbewerb" című munkában találhatók (írta Dr. Günther Alex. Katz, másod, kiadás, 1933., a 30—34. old.) De rámutatok arra is, hogy a német Reichsgericht Ítéletei az utánzás kérdésében túlnyomó részben az általam fentiekben vázolt jogi felfogásomhoz állanak közel. Ezekben az Ítéletekben az az alapgondolat található, hogy az alperes (az utánzó) az utánzás által a felperes munkájának, ötletének és költségeinek eredményéi saját hasznára fordította, ez pedig a tisztességes forgalom követelményeibe és a jó erkölcsbe ütköző. Más esetben ez az érvelés úgy szól, hogy nem tűrhető az, hogy az alperes a felperes munkájával és költségével elért eredményt a maga javára hasznosítsa verseny céljára és azt a felperes elől elvonja. Ugyanez az elgondolás és alapfelfogás ismétlődik egy harmadik esetnél stb. Mind a három esetben az Ítéletek a német Tvt. generálklauzulájára hivatkoznak és mind a három esetben az illető tárgy speciális védelem alá helyezve nem volt. (Ezekre a jellemző esetekre vonatkozó ítéleteket 1. Entscheidungen des Reichsgerichts in Zivilsachen 111. köt. 254. old. — 115. köt. 180. old. — 120. köt. 94. old.) Midőn a fentiekben vázolt jogi álláspontra helyezkedem, hangsúlyozandónak tartom azt, miszerint ne értsen félre engem senki sem abban, mintha iparunk szabad fejlesztése iránt nem lenne meg a kellő érzékem. Az iparjogvédelem terén is már évtizedek óta az iparszabadság és a kereskedelmi forgalom szabad fejlesztése mellett foglaltam állást. De azt vélem, hogy az igazi