Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 5. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának szükségessége
228 Jellemző, hogy ma már alig van Európában állam, mely legalább tervezettel ne lépett volna fel. Előadó szerint a tudományos előkészítés nálunk is mielőbb megkezdendő, melynek keretében mindenekelőtt tüzetesen megvitatandók az elvi kérdések, — a törvényalkotás céljait szolgáló rendszerben feldolgozandó bírói gyakorlatunk — magyar fordításban hozzáférhetővé teendők a jelentősebb új külföldi kódexek. Mindezeknek a teendőknek ellátására leghivatottabb a Magvar Jogászegylet. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz Degré Miklós, Finkey Ferenc és többek részéről elhangzott hozzászólás után a teljes ülés Osvald István elnök javaslatát, hogy a Magyar Jogászegylet a Btk. újjáalkotásának tudományos előkészítésére bizottságot küldjön ki, nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. A bizottság tagjai dr. Angyal Pál elnöklete alatt Degré Miklós, Finkey Ferenc, Irk Albert, Auer György, Gadó István, Medvigy Gábor, Rácz György. Vitéz Moór. Kuncz és Sipeki Bálás professzorok előadásai az Országos Birói és Ügyészi Egyesület rendezésében. Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület kebelében igen okos gondolat öltött testet. Abból indultak ugyanis ki, hogy a jó bírónak és ügyésznek lépést kell tartani a jogtudomány fejlődésével. Az igazi jogi kultuszt: az elméleti és gyakorlati jogtudomány együttes müvelése adja. Ehhez képest a jogtudomány kimagasló művelőit a gyakorlati jogászok — bírák, ügyészek stb. — részérc sorozatos előadások tartására kell megnyerni. Avégből, hogy bizo nyos jogkérdést összefoglalva vagy egyes részlet-joganyagot felújítva, ismertessék az Egyesület tagjai előtt; amihez a tagok maguk ilyen formában vagy csak hosszas utánjárás, illetőleg stúdium árán juthatnának, vagy pedig egyáltalában nem férhetnének hozzá. A szóban lévő előadássorozatot — a budapesti Ügyvédi Kamara helyiségében — ez évi február hó 13-án dr. vitéz Moór Gyula professzor nyitotta meg: ,,A jogi oktatás reformja" című praelegációjával. Illusztris előadó ez alkalommal behatóan ismertette Európa nevezetesebb államainak jogi oktatási rendszerét. Különösképpen reámutatott azokra a problémákra, amelyek ezen a téren a szükséges újításokat követelik, időszerűvé teszik. Majd áttérve a jogi oktatásnak hazánkban küszöbön lévő reformjára, pontosan meghatározta annak lényegét és megvilágította annak célját. Hangsúlyozta, hogy egyfelől — a gyakorlati élet követelményeihez képest — az államgazdasági (közgazdasági) tudományágak behatóbb művelését, másfelől pedig a jogi tárgyak elméleti oktatásának sorrendjében és rendszerében — ugyancsak praktikus szempontokat is kielégítő — fokozatos újítások meghonosí tását kell elősegíteni. Az előadás úgy jogtudományi és jogtech-