Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5. szám - Büntetőtörvénykönyvünk reviziójának szükségessége

229 nikai, mint társadalomgazdasági és szociális szempontból a fontos kérdéskomplexumnak összefoglaló képét adta. A második előadást — f. évi február hó 27-én — dr. Kuncz Ödön professzor tartotta: „A szövetkezeti jog reformja" címen. Az illusztris előadó mindenekelőtt jellemző áttekintést vázolt fel a szövetkezetek történetéről; majd szólott azoknak jelenbeli alapjairól, fejlődésük várható irányáról. Rámutatott a szövetkezeti egyesülés jogi és gazdasági előnyeire és hátrányaira. Ismertette továbbá ama elgondolásokat és javaslatokat, amelyek a szövetkezeti reform problémájára vonatkoznak. A jogelmélet széleskörű ismeretein nyugvó fejtegetéseit, illusztris előadó a tapasztalatból vett számos gyakorlati példával szőtte át. Végül a f. évi március hó 13-án dr. Sipeki Bálás Károly professzor előadása következett az ,,Adó és jövedelemeloszlás' -ról. A jövedelmeknek és a különböző adóknak összhangba hozásáról; az igazságtalan adókról; azoknak megjavításáról és a várható reformokról beszélt az illusztris előadó. Átfogó tudományos okfejtéseinek az Egyesületben különös vonzó erőt kölcsönzött nemcsak az előadás világos egyszerűsége, hanem főként az a körülmény, hogy illusztris előadó az elvont természetű, elméleti konstrukciókkal bővelkedő témában úgy lekötötte a gyakorlati jogász figyelmét, hogy az a maga feladatai számára, sok hasznos meglátással, értékes tanulsággal gyarapodhatott. Mindezeken felbuzdulva: óhajtva várjuk e kitűnő előadások jövőben folytatását! A rendőri büntetőbíráskodás és a bűnvádi reform kapcsolatai. (Dr. Zöldy Miklós kir. Ítélőtáblai bíró, egyetemi m. tanár előadása a Tudományegyetem büntetőjogi továbbképző tanfolyamán, 1937. március 17.) I. Az előadás alapgondolata az volt, hogy főcéljául a nemzeti eszmét szolgáló bűnvádi reformnak is: az átfogó jogelvek felkutatását és érvényre juttatását kell tekintenie. Ebből a szempontból azután nem elegendő, ha pusztán a háborút követő novellákban tételes tormát nyert #bünvádi reformanyagot vesszük példa gyanánt, összehasonlításképpen, illetőleg alapul a jog szerves továbbfejlesztésének irányában. Szükség van itten még a negyvenéves irodalomban és gyakorlatban megvitatott és leszűrt, úgynevezett ,,reformtörekvéseknek" tudományos és gyakorlati méltatására is. Tehát nem hihet elhanyagolni: az olyan jogrendszert, javaslatot vagy akár jogi okfejtést, amely a reformtéma joganyagára vonatkozik vagy azzal szoros összefüggésbe hozható s amely egyébként — koncepciózus elvi tartalmánál fogva — a nemzeti jogeszme értékes kifejezőjeként jelentkezik. Az utóbbi megállapítás mindenben reáillik a rendőri büntetőbíráskodást szabályozó, törvényerejű rendeletre (65.000/1909. B M. sz.).