Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - Ügyészek a spanyol jogban

185 sére csak akkor kerülhet sor, amikor a bolsevizmus a világ államainak egyetemében úrrá lett. A bolsevizmust ez az általa gyakorlatba is vett elméleti felfogása az állami szervezetek megszüntetéséről és az egész világra kiterjedő egységes proletár-társadalom létesítéséről a nemzetközi jog alapkövetelményeivel állítja szembe, amennyiben a nemzetközi jogrend az öncélú és önálló államok sokaságán alapszik, amelyek lebontásával elpusztul maga a nemzetközi jog is. A nagysikerű előadássorozat, amelynek eszméje a Magyar Jogászegylet Nemzetközi Jogi Szakosztályának ü. v. alelnökét: dr. Geőcze Bcrtahtn e. m. tanárt dicséri, remélhetőleg a közel jövőben nyomtatásban megjelenik és így mint a modern nemzetközi jogfejlődés biztos iránymutatója, hasznos szolgálatokat fog tenni a napjaink nemzetközi alakulásai iránt érdeklődők széles körének. Ügyészek a spanyol jogban. Dr. Csánk Béla igazságügyminiszteri titkárnak a Magyar Jogászegyletben 1937. évi március hó 2-án tartott előadása. Szerző több külföldi államban — így Spanyolországban is — jogi tanulmányt folytatott. E sokoldalú, európai értelemben átfogó tanulmányaiból vett, kivételesen érdekes és eredeti tartalmú mostani előadásának vázlata a következő: Az államügyészségnek modern értelemben vett intézménye Franciaországból spanyol jogterületre az 1812. évben — az úgynevezett ..eadizi alkotmánnyal" — sodródott át. A spanyolok a franciák hadinejének emberfeletti küzdelemben ellentállottak; jogintézményeikéi azonban — csudálatosképpen — tárt karokkal fogadták. Valójában csak az 1834. évben — hosszas próbálgatás után — öltött testet a spanyol ügyészség; amikor minden elsőfokú bíróság mellett szerveztek egy-egy ügyészi állást. Az 1882. évben pedig — az akkor (elállított nyolcvan büntetőtörvényszék mellett — létesítettek egy-egy ügyészi és ügyészi helyettesi állást. A spanyol ügyészség szervezeti tagozatában az elsőfolyamodás'i bíróságok mellett működő ügyészek felett a tartományi és kerületi ügyészek, az úgynevezett ügyészségi ügyvédek, az ügyészségi főfelügyelő, végül a legfőbb törvényszék ügyésze — a spanyol koronaügyész — állanak. Az ügyészség legfőbb felügyeleti és fegyelmi hatósága: „az ügyészségi tanács". Az előléptetések tárgyában is ez tesz véleményes előtér jcsztést az igazságügyminiszterhez. Alsóbb fokozatokban az előléptetés kizárólag a szolgálati idő tartamához igazodó rangsor szerint történik; A felsőbb fokozatokban azonban a rangsor már nem biztosít kinevezési igényt; hanem azt a törvény „az igazságügyminiszter legjobb lelkiösmeretére bízza". Vagyis az igazságügyminiszter az ügyészségi tanács kedvező véleménye alapján azt választja ki, akit hivatalos mun-