Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Serlegbeszéd

3 terv*' békóiba szorítva, amelynek nyolcórányi anyagából sem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy az ötös felosztást véve alapul, a magánjognak melyik rekeszében taporog és hol van a rendszer abban a tudományos műben, amelynek mindegyik lapján nemcsak a magánjognak, hanem a jog egész területének összes intézménye egyszerre forr, együtt kavarog. De csak ..lassan a testtel", mondaná a Mester. Először is nem szabad összekeverni a formát a tartalommal. Amint Kant írja Logikájában: „Wer methodisch denkt, kann náhmlich systematisch oder fragmentarisch vortragen".2) Való igaz. hogy Grosschmid Béni gondolatközlése során a mondat nem mindig teljes képe a gondolatnak, amelyet szolgál; egyik mondat nem mindig kapcsolódik a másikhoz olyan folyamato­san, mint ahogyan egyik gondolat logikai következménye a másiknak: a szöveg nem mindig hiánytalan tükre a gondolatok logikai sorának. Mintha a gondolatközlésnek az idő és tér véges korlátai közé szorított eszközei nem volnának elégségesek a gon­dolkodás végtelen folyamatának ábrázolására. A töredékes, a mozaikszerű forma mögött azonban Grosschmid Béni eszmevilá­gának hatalmas épületében a gondolatokat a kérlelhetetlen lo­gika cementje köti össze sziklaszilárdan. Az esetek felismerésé­ben, a kérdések legaprólékosabb taglalásában, a kész gondola­tok bírálatában, az esetek szétválasztásában és osztályozásában elénk tárni az analitikus elme élessége, tisztánlátása, az átfogó nagy összefüggések felismerésében, a közelinek és távolinak összefoglalásában, a problémák felvetésében, a rendszereket fel­építő vezérgondolatok felállításában elénk tárul a szintetikus elmének szinte félelmetes mélysége. Egyesíti magában az anali­tikus elme élességét, a szintetikus elme mélységét és az aforiszti­kus elme ötletességét. Grosschmid Béni gondolatközlésének ez az egészen külön­leges, egyéni módja nem valami különcködés, nem valami min­denáron eredetiségre törekvés, hanem egyrészt intuitív jelenség, másrészt sziikségképeni következménye annak a célkitűzésnek, amelyet Grosschmid Béni a jog tanításában és tudományos mü­velésében maga elé tűzött. Jogászéveimben mindennapos sétám volt a Gellérthegy déli és délnyugati lejtője. Szívesen jártam oda, ahol akkor még a kertek és szőlők között csak elvétve állott egy-egy nyári lak. ahol az út porát akkor még nem kavarták fel rohanó autók és az öreg Gellérthegyen át csak tompán hallatszott a város mo­rajló zaja. Egyik vagy másik padon sokszor láttam itt a Mestert gondolatokba mélyen elmerülve. Egy ült ottan, mint Anonymus a városligeti platánok alatt. Ilyenkor születtek meg, ilyenkor érlelődtek, ilyenkor szállottak a tisztánlátás horizontjára agyá 2) Immánuel Kant s Werke, sorgfáltig revidierte Gesammtausgabe m zchn Banden. Leipzig, 1838. Modes und Baumann. I. kötet, 485. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents