Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Serlegbeszéd

2 véiiy 43. §-ában szabályozott visszakövetelés! jog és a condictio-k között, mnjd arról, hogy a régi perrendi novella, vagyis az 1881: LIX. t.-c. 6. §-ában meghatározott perrendi szabályok mennyiben alkalmazhatók a condictio-kra. Hallott azután még a következő előadásokon arról is, hogy mikép alakult ki Werbőczy Hármaskönyvében a parafernália fogalma és arról is, hogy mi a lényege Windscheid elméletének a Voraussetzung tekintetében. Végre is úgy március 4-én, vagyis nyolc-tíz előadás után megvilágosodott előtte, hogy mindezek a fejtegetések a házassági törvény 2. és 3. §-ához, közelebbről ahhoz a kérdéshez fűződnek, hogy miben áll a jegyszegőnek a kártérítési kötelezettsége, következésképen a tanár úr a folyó félévben a házassági jogot, közelebbről a házassági törvényt választotta előadása tárgyául. Ha ugyanennek a hallgatónak vagy másvalakinek, aki Grosschmid Béni műveiben nem igen járatos, kezébe akadt volna ;> Fejezetek I. kötetének egy olyan példánya, amelynek a címlapja elkallódott és hallgatónk vagy másvalaki végiglapozta volna ennek a kötetnek mintegy 600 lapját, aligha tudta volna megállapítani, hogy az ötös felosztást véve alapul, a kezében lévő mű a magánjog melyik részét tárgyalja. Vannak ugyanis ennek a miinek fejezetei, pl. a telekkönyvi szolgáltatásról szóló fejezet, amely mind a dologi jog, mind a kötelmi jog körébe beleillik, sől e gyes alfejezetei, mini pl. az elbirtoklásról vagy az avulsio-ról szóló tisztán a dologi jog körébe vágnak, az alapítványról szóló jegyzetében foglalt terjedelmes fejtegetések a magánjog általános részébe tartoznak, viszont ugyanebben a fejezetben a legatum-ról -zóló ugyancsak terjedelmes jegyzet az öröklési jog körébe, a specificatiót tárgyazó fejtegetések megint a dologi jog, a közszérzeményt tárgyazók pedig a családjog körébe esnek. De alig van olyan lapja ennek a műnek és általában Grosschmid egyéb műveinek is, amelyiken a perrendtartással, a végrehajtási eljárással, a csődjoggal, a hagyatéki eljárással összefüggő, egyszóval ;i jog egész területéről vette kérdések ne foglalnának helyt. De ha így áll a dolog, joggal merülhet fel a kérdés, helyes-e az a megállapításom, hogy a jogot úgy kell tanítani, amint Grosschmid Béni tanította? Hiszen a tanításnak elsőrendű követelménye ;Í rendszer. Sőt a tudomány fogalmához egyenesen hozzá tartozik a rendszer. Akár mint tevékenységet tekintsük a tudományt, amikor is ismeretek szerzésére irányuló rendszeres tevékenység, akár mint kész eredményt tekintsük, amikor is ismeretek rendszeres gyűjteménye, akár végső célkitűzésében tekintsük, amikor is az igazságok rendszere, a rendszer mindig benne van a tudomány fogalmában.1) Már pedig hol van a rendszer abban a tanításban, amely nincsen valami ,,tanmenet" vagy „tanh A tudomány e hármas fogalmának meghatározását 1. Kornis Gyula müvében: Bevezetés a tudományos gondolkodásba. Budapest, 1922. a Széchenyi könyvkereskedés bizománya (VIII., Rákóczi-út 1.) 7. és 8. 1.