Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Serlegbeszéd

MAQYARJOGISZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, L Karátsonyi-utca 9. Telefonszám: 1-538-S3 Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre IÁ"— P. 1. szám. Budapest 1937. január hó. XVIII. évfolyam. /A Serlegbeszéd. Grosschmid Béni nyolcvanötödik születésnapján a Grosschmid ciklus 1936. november 9-én tartott előadását követő vacsorán elmondta: Vladár Gábor. Megtöltöttük a poharakat. megtöltöttük a kir. Pázmány Péter tudományegyetem magánjogi szemináriumának Grosschmid serlegét is, hogy nyolcvanötödik 'születésnapján Grosschmid Béni egészségére emeljük. Ugy volna jó, úgy volna teljes az örömünk, ha itt tísztelhetnők öl asztalunknál. Sajnos, nincs itt. Megkisérlem, hogy legalább eszmeileg idehozzam öl közénk, elénk rajzol jam arcképét úgy, amint előttünk láttuk ől a katedrán. Némi időszerűsége is van annak, hogy Grosschmid Béniről, a tanítómesterről elmélkedjünk. Sokat hallunk ugyanis mostanában amint mondják a „jogi oktatás reformjáról". Én azt hiszem, hogy ha a parádét elhagyjuk, pusztán, csupaszon jóformán úgy állíthatjuk lel a kérdést, hogy mi kép kell a jogot tanitani. Erre pedig nekem igen egyszerű a feleletem. A jogot ügy kell tanítani, ahogy Grosschmid Béni tanította. Lássuk tehát, miképen tanította. 1. Ha valaki, aki Grosschmid Béninek nem volt rendszerinti hallgatója. az 1902. évi február hó 17. napján betévedt Grosschmid Béni előadására és végighallgatta pompás fejtegetéseit a naturális obligatio kétszeres kettősségéről s a következő és a/ azután következő órán is ugyanerről a tárgyról hallott fejtegetést kel. a/t a megállapítási tette, hogy a tanár úr ebben a félévben a magánjog általános részét vagy legalábbis a kötelmi jog álta lános részét adja elő. A rákövetkező órán azonban, amikor a kereskedelmi törvény 353. §-ával kapcsolatosan a pozitív és negatív szerződési érdekről hallott előadást, oda módosította korábbi megállapítását, hogy a tanár úr a kereskedelmi jogot adja elő. A következő órán azonban ezt a megállapítását is kénytelen volt kiigazítani, mert ezen az órán a váltótorvény 92. §-ári alapúié) kifogások és az érvényleien váltó kiadására irányuló condictio viszonyáról hallott, majd arról, hogy mi a különbség a csődtör-