Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartelankétje

82 ELŐADÁSOK. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézetének kényszerkartelankétje. A Magyar Jogászegylet Gazdaságjogi Intézete a közgazdasági és a jogi élet jelességeinek igen nagy érdeklődése mellett 1935. december 17-én, 18-án és 19-én kényszerkartel-ankétot rendezett. Az első napon Osvald István, a kir. Kúria elnöke, mint a Magyar Jogászegylet elnöke elnökölt, aki enunciálta, hogy az Intézet semmilyen irányban sem foglal el álláspontot és a vitaiilés célja csupán az, hogy a kényszcrkartclezés kérdéskomplexumát lehetőleg minden oldalról megvilágítás alá bocsássa, majd dr. vitéz Guóthfalvy-Dorner Zoltán iparügyi min. osztálytanácsos, egyetemi m. tanár tartott gazdaságpolitikai bevezető előadást. A külföldi kényszerkartelezések és az azokból adódó eredmények áttekintése után az előadó utalt arra, hogy a mai gazdasági életben mindinkább kell számolnunk azzal, hogy a kartelek által alkalmazott belső- és külső kartelkényszer eszközei nem elegendők, de az állami hatalomnak is kell gondoskodnia arról, hogy a nemzeti termelést hatályosabb szervezésre serkentse. A kényszerkartelezés előnyeinek és hátrányainak felsorolása után azt ajánlotta, hogy az egyéni kezdeményezés, valamint a szabad vállalkozás gondolatának lehetőség szerinti biztosítása mellett, a kényszerkartelezés elveinek bevezetése érdekében tétessenek meg a megfelelő törvényhozási intézkedések. Hangsúlyozta azonban, hogy ezen a éren is a legnagyobb óvatossággal kell előre haladni és ilyen nehéz gazdaságpolitikai elhatározások alkalmából feltétlenül indokolt a gazdaságpolitika ütemének meglassítása, úgy hogy csak a kísérletekből leszűrt eredmények alapián legyen a megkezdett akció határozott lépésekkel folytatható. A vitában elsőnek Éber Antal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kért szót. Felszólalásában a kényszerkartel és az ipari numerus clausus létesítésének gondolatát mindenféle formában teljesen visszautasította. A Gazdaságjogi Intézet december 18-án Xyulászi János, m. kir. kincstári főtanácsosnak, mint a Magyar Jogászegylet alelnökének elnöklete alatt folytatta ankétját a kényszerkartelekről. Dr. Király Ferenc, m. kir. kormány főtanácsos, ügyvéd, mint a kérdés jogi előadója, utalván e tárgykörben az Intézetben ez év május havában tartott előadására, a kényszerkartelügv terén azóta bekövetkezett újabb eseményeket ismertette. Az időközben életbelépett hollandi kényszerkartel-törvény, az Egyesült Államokbeli NIRA-novella (amely Roosevel kényszerkartelező intézkedéseit nem-kötelezőkké tette), a francia selyemiparban elrendelt kényszerkartelező intézkedések, valamint az osztrák gyáriparosok kényszerkarteltörvény-tervezete ismertetése után abban konkludált, hogy ha a gazdasági helyzet hazánkat is a kényszerkartelezés, a kényszercsatlakoztatás és a kartelkötelezettségek kényszerkiterjesztése instrumentumainak megvalósítására szorítja, az adott viszonyok között leghelye sebbnek az az elv mutatkozik, amely mindössze arra szorítkozik, hogy a karteleknek általában közgazdasági szempontból indokolt határozmánvait megfelelő eljárás után kötelezőknek nyilvánítsák a karteleken kívülállókra is, anélkül, hogy kényszerkarteleket hívnának életbe. Ily intézkedés csak a mai kivételesen válságos idők leküzdésére, átmeneti jellegűnek szánt lehet, a kezdeményezést pedig a vonatkozó gazdaság ágban érdekeltek minősített