Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A jogászképzés reformja Németországban

61 lata: „Kein Verschulden des Schuldners im Krankheitsfalle/ Német bizt. törvény 38. §-ának ministeri indokolása: ,.Dem Versicherer ist die Möglichkeit, sich seiner Haftung zu entledigen. erst dann eröffnet, wenn die Zahlung der Prámie infolge eines Umstandes unterblieben ist, den der Versichemngsnehmer zu vertreten hat." Vis major fennforgása esetében a biztosított nem oka annak, hogy lejáratkor nem fizetett. Ő hibát el nem követett, az ő részéről neki beszámítható mulasztás fönn nem forog. Ugy az általános magánjogi, mint a hiteljogi fogalmak szerint tehát a másik szerződő fél, a biztosító, ezen nemfizetés okából a biztosítási szerződést meg nem szüntetheti, bármennyire hiányos is az 5. §. ezen részének a szövegezése. A helyes értelmezés mégis csak szükségszerűen arra az eredményre visz, hogy a biztosítási szerződés meg nem szűnik, ha a szerződő felet a díjfizetésben vétlen baleset vagy vis major akadályozta, — és meg nem szűnhet mindaddig, amíg tart a vétlen baleset vagy vis major. I. A harmadik német birodalom új világnézetet és totális szellemi megújhodást hirdet. Az állami és társadalmi berendezkedés épületének minden kövét vizsgálat alá veszi s elveti ha az új szellemnek nem felel meg. Német és nemzeti kultúrát akar teremteni, — s egyedül ez fontos számára. Ilyen gyökeres átalakítás mellett természetesen revizió alá kellett venni a jövő jogászai kiképzésének a rendjét és így elsősorban az egyetemi jogi oktatás szabályait is. A jogtanítás rendje azonban nemcsak magát a jogászképzést érinti, hanem kihat a jogtudomány fejlődésének általános irányára is. A jog tanítóinak meg kell küzdeniök a tanulmányi rend által felállított feladatokkal és köztudomású, hogy új tanszékek felállítása mindenkor jelentős impulzust adott új tudományágak fejlődésének. Kihat a tanulmányi rend az új jogászgenerációk tudományos munkásságára is. A tudományos irodalom viszont a törvényhozással és a jogszolgáltatással áll kölcsönhatásban. A német jogászképzés reformja tehát nem holmi adminisztratív jelentőségű intézkedés, bennünket annál is inkább kell, hogy érdekeljen, mivel a jogi oktatás reformja nálunk is régóta aktuális. II. A német egyetemi oktatás reformja az elmúlt nyári szemeszter kezdetével lépett életbe, a birodalmi tudományügyi miniszter 1935. január 18-án kibocsátott rendelete, a „Richtlinien für das Stúdium der Rechtswissenschaft"1) szabályai szerint, miután a bírák, ügyvédek és 2) L. K. H. Eckhardt: Das Stúdium der Rechtswissenschaft 1935. és J. v. Gierke: Die neue rechtswissenschaftliche Studienordnung in Deutsch land (Zeitschrift für das gesammte Handelsrecht und Konkursrecht 193"). 3. füzet). A jogászképzés reformja Németországban. Irta: dr. Hoff György ügyvéd.