Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - A jogászképzés reformja Németországban

62 ügyészek kiképzésének módját már korábban az 1934. július 22-iki , Justizausbildungsordnung"2) újonnan szabályozta. Utóbbi állapítja meg az egyetemi tanulmányokat lezáró vizsgára (I. Staatsprüfung) bocsátás előfeltételeit is. A „Jogi stúdium irányvonalai" értelmében az egyetemi tanulmányok minimális ideje hat félév, de kívánatos további egy vagy két fél év hallgatása. Sem kötelező tárgyak, sem minimális heti óraszám előírva nincsen. A hallgatási szabadság egyedüli — kissé meglepő — korlátja, hogy mindegyik tárgyra meg van állapítva az a szemeszter, amelynél korábban azt nem szabad hallgatni. Látszólag tehát hallgatási kötelezettség nincs, — csak bizonyos irányú hallgatási tilalom. Megváltozik ez a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a Justizausbildungsordnung értelmében csak az bocsátható az egyetemi tanulmányokat lezáró vizsgára, aki már valamennyi vizsgatárgyat hallgatta, — vizsgatárgy pedig valamennyi tételes jogitárgy és a német alkotmánytörténet. Ha tehát valaki nemcsak járni akar egyetemre, hanem diplomára is pályázik, úgy — az „irányvonalak" teljes tanulmányi szabadságot hirdető kijelentései ellenére —- köteles valamennyi főbb tárgyat hallgatni és pedig az ott előírt sorrendben (az egyes tárgyakat ugyanis az előírt szemeszternél korábban nem szabad, később pedig — az előadások ütközése folytán — többnyire nem lehet hallgatni). Még fokozza a megkötöttséget az egyetemek és professzorok közötti versengés csökkentését célzó az az előírás, hogy minden kollégiumot vagy csak a téli vagy csak a nyári szemeszterben szabad előadni •— még akkor is, ha egy egyetemen több professzor adja elő ugyanazt a tárgyat. Megköveteli továbbá a Justizausbildungsordnung, hogy — „a pályázó szerezzen mint egyetemi hallgató áttekintést a nemzet egész szellemi életéről, úgy amint azt egy művelt német férfitől el kell várni. Ehhez tartozik a német történelemnek, valamint ama népek történelmének ismerete, amelyek a német nép kulturális fejlődését előmozdították, mint kivált a görögök és a rómaiak. Hozzátartozik ehhez továbbá a komoly foglalkozás a nemzeti szocializmussal és annak világnézeti alapjaival, a vér és föld, a faj és népiség összetartozásának gondolatával, a német közélettel (Gemeinschaftsleben) és a német nép nagy embereivel." Az előírt és mint láttuk de facto kötelező tanulmányi rend értelmében az első és részben a második félév feladata a „népi alapok" elsajátítása a nemzeti szociálizmus szellemében, a jogi szakelőadások hallgatása javarészben a másodiktól az ötödik félévre esik, míg a hatodik szemeszter már erősen tehermentesítve van a vizsgára készülés érdekében. 2) R. G. Bl. I. 7270—1934. L. Palandt—Richter: Die Justizausbildungsordnung des Reiches. 1934. Ismertetve nálunk Vági József: A bíró és ügyvédképzés új rendje Németországban című cikkében. Polgári Jog, 1934. 501—504. lap.