Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Vis major a biztosítási jogban

59 a törvényes intézkedéssel, hogy ebbe a határidőbe be nem számítható a vétlen baleset, vagy erőhatalom által okozott akadály ad 1. Ugy a K. T., mint az 1927 :X. t.-c. időbeli korlát nélkül állapítják meg a vétlen balesetnek és erőhatalomnak az ügylet megszűnését gátló hatását. A vétlen balesetnek hatása és az erőhatalom nem szoktak soká tartani. Mégis előfordul, főleg elmebetegség esetében, a hosszabb időtartam, mert a baj felismerése és a gondnokság alá helyezés között huzamosabb idő is telhet el. Ha megtörtént a gondnokság alá helyezés és gondnok ki van nevezve, úgy van, aki a beteg helyett cselekedni köteles és így megszűnt az akadály. De kérdés, hogy ha a díj esedékessége és a gondnok kinevezése között egy esztendő telt el, újabb esedékesség is következett be: vájjon terheli-e a biztosítót a kockázat mindaddig, amíg gondnok ki nem rendeltetett? Gróh kézikönyve három idevágó kúriai Ítéletet közöl: 693/1910. sz. a. kimondotta a Kúria, hogy az őrültség erőhatalomnak tekintendő és a biztosítási szerződés nem veszti hatályát, ha a díjfizetési késedelmet ily erőhatalom okozza. 304/1906. sz. a. az az eset bíráltatott el, hogy május 19-én vált a díj esedékessé és a harmincnapi kíméleti idő eltelte előtt hasi hagymázba esett a biztosított és abba bele is halt. A betegség nagyfokú lázzal és gyakori önkívületi állapottal járván: a biztosított haláláig képtelen volt ügyeinek vitelére, a díjfizetés elmulasztása nem ok a kedvezményezett elutasítására, mert a díj fizetésében őt súlyos betegség, tehát erőhatalom gátolta. A díj augusztus 1-én, a harmincnapi kiméleti idő augusztus 31-én járt le, a biztosított szeptember 6-án halt még. Ezen néhány nap alatt — mondja a Kúria 340/1900. sz. a. — a biztosított önkívületi állapotban volt, tehát a biztosított a díj lefizetésében erőhatalomnak tekintendő véletlen által gátoltatott, minek folytán a biztosítót marasztalni kellett. A Kúria tehát nem helyezkedett a kereskedelmi törvény alapján arra az álláspontra, hogy az erőhatalom hatásának időbeli korlát szabandó. Elméleti íróink sem tették ezt. Sem Kuncz — A biztosítás. 219. lap —, sem Kutasi — Az új biztosítási törvény magyarázata, 41. 1. —, sem Gróh — 405., 406. 1. —. A törvény nem állapítván meg időbeli korlátot, meggyőződésem szerint azt a törvénynek értelmezői, a bíróságok, sem állapíthatják meg. Igaz ugyan, hogy ez az állapot a biztosítókra némi terheket ró, de ezek elviselhetőknek látszanak, ha meggondoljuk, hogy a biztosítási üzletben amúgy is tág tere jut a kockázatnak, és hogy az erőhatalom hatása hosszú ideig eltartani nem szokott. ad 2. Az 1927 :X. t.-c. 9. §-a értelmében az 5. §-nak ismertetett intézkedése az életbiztosítási szerződésekre is irányadó. A kir. Kúriának állandó gyakorlata szerint a biztosítotthoz intézendő felhívásnak szüksége csak akkor forog lenn. amikor oly