Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Vis major a biztosítási jogban

58 De a népszerűség nem is öncél. Sokkal fontosabb a népszerűségnél a birói függetlenség fölött való gondos őrködés. A bírákban meg van ennek a tudata, de ezt a tudatot fel kell ébreszteni a nagyközönség körében is. És erre hivatva vannak elsősorban a bíróság vezetői. Meg lehetnek róla győződve birótársaim, hogy a magam részéről ezt a kötelességet mindenkor lelkiismeretesen fogom teljesíteni. Vis major a biztosítási jogban. Irta: dr. Gold Simon, m. kir. kormányfőtanácsos, budapesti ügyvéd. A K. T. 485. §. 4. pontja, valamint az 505. §. 3. pontja értelmében a díjnemfizetés esetében a biztosítási szerződés csak akkor veszti hatályát, ha a biztosítottat a lefizetésben vétlen baleset vagy erőhatalom nem gátolta. Ezeket a törvényhelyeket az 1927 :X. t.-c. 12. §-a hatályon kívül helyezte és helyükbe a következő intézkedés jutott: Az 1927 :X. t.-c. 5. §-a olykép intézkedik a biztosítás hatálytalanításának beállta után fizetendő díjról, hogy ha a biztosított azt az esedékességkor vagy az evégre engedélyezett fizetési halasztás elteltéig meg nem fizeti, a biztosító köteles őt ajánlott levéllel felhívni, hogy a díjat harminc napnál rövidebbre nem szabható határidő alatt fizesse meg. Ha a szerződő felet a díj megfizetésében vétlen baleset vagy erőhatalom akadályozta, az utólagos teljesítésre szabott határidőbe az akadály tartamát nem lehet beszámítani. A jelenlegi törvényi szabályozás tehát nem az, ami a K. T. 485., 505. §-ai alapján volt, hogy tudniillik vétlen baleset vagy erőhatalom fennforgása esetén a biztosítási szerződés hatályát nem veszti, hanem az, hogy a harmincnapi utólagos teljesítési határidőbe az akadály tartamát nem lehet beszámítani. Vagyis: a harmincnapi utólagos teljesítési határidő el nem telik mindaddig, amíg tart a vétlen baleset vagy az erőhatalom. A törvény lényegileg ugyanazt célozta, mint amit a K. T. kifejezett, nevezetesen azt, hogy a biztosítási szerződés meg nem szűnik díjnemfizetés okából mindaddig, míg a vétlen baleset vagy az erőhatalom meg nem szűnt. A törvény azonban két kérdést nem old meg, nevezetesen azt, hogy 1. a díjnemfizetés következményét a vétlen baleset vagy erőhatalom mennyi ideig akadályozza meg, — csak rövid vagy pedig határozatlanul hosszú ideig, továbbá 2. azt, hogy ha az 5. §. által előírt felhivó levélre szükség nincsen abból az okból, mert a biztosító nem tartozik a biztosi tottnak utólagos teljesítési határidőt felkínálni, mi történik avval