Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

51 I aladó gondolatnak, a birói függetlenség gondolatának és a miniszteri felelősséggel kapcsolatos legfőbb felügyeleti jog gondolatának összeegyeztetése a magyar életben eddig 1867. óta csodálatosan szépen sikerült. Ennek a két érdeknek összeegyeztetésén alapul a harmadik szempont: a jogkereső közönségnek az igazságszolgáltatásba vetett föltétlen bizalma. A jogkereső közönségnek minden kétségei kizáróan bíznia kell abban, hogy az ügyét a biró — bárki is legyen az ellenfél, akár polgári, akár büntető ügyben — egyedül a tárgyilagosság alapján a fennálló törvények és törvényes rendelkezések értelmében dönti el és pedig egyedül a lelkiismerete szerint, más befolyás nem érvényesülhet. A Felsőházban elmondott beszédemben ennek kapcsán kitértem arra az olykor hallott nyilatkozatra, hogy a független biró ne érezze magát felelőtlennek, mert a függetlenség nem egyértelmű a felelőtlenséggel. Ebben a körben — a m. kir. Kúria teljes ülésében — nem kell bizonyítanom, hogy a biró sohasem tekintette magát felelőtlennek. Nehéz hivatása teljesítésében nagyon is érzi a felelősséget; nem egyszer az aggályosságig megy, amikor valamely problémát meg kell oldania és az igazságot kell kutatnia. A biró mindig érzi a felelősségét és pedig elsősorban a lelkiismereti felelősségét. A törvényes felelősségnél nem kisebb jelentőségű ez a lelkiismereti felelősség, amelynek hatását megérezzük a birói és ügyészi kar működésében és ép ez az, amiről az igazságügyminiszter úr azt mondotta, hogy a birói és ügyészi karba való belépés olyan, mintha templomba lépne be valaki. Az igazságügyminiszter úr a jogszolgáltatásba vetett bizalom megerősítése céljából kiemelte, hogy a javaslat előterjesztésének nem az volt az indító oka, mintha a fegyelmi vétségek /áporodtak volna, hanem, hogy a 60 évet meghaladó korú fegyelmi törvény az időközben szerzett tapasztalatoknak megfelelően alakíttassék. Töreky Géza másodelnöktársam volt a Felsőházban ennek a javaslatnak előadója és előadásában részletesen megfontolás és bírálat tárgyává tette annak egyes rendelkezéseit. A m. kir. Kúria munkájának számszerű adatait majd a felülés későbbi folyamán terjesztem elő, most csak nagyjában utalok arra, hogy a büntető ügyszakban az ügyforgalom növekedik és minthogy a III. büntető tanács megszüntetésével kapcsolatban az előadók száma is csökkent, a büntető ügyek hátraléka lényegesen emelkedett, mert amint az előző évben mintegy három havi érkezésnek megfelelő hátrálékot kellett számba venni, ez a hátralék az 1935. év végén majdnem a kétszeresére, öt-hat havi időtartamra növekedett, ami a büntető jogszolgáltatásnak a közérdek szempontjából igen nagy hátránya és annál inkább súlyos jelentőségű, mert az előadók száma csökkentésének és az