Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

50 ség szempontjából. A birói hatalom általános rendeltetéséhez és hazánkban történelmi fejlődéséhez, valamint alkotmánybiztosítéki jellegéhez méltó működésének előfeltétele azonban a birói hatalom szuverénitása. Törvényes intézkedéseinknek tehát oda kell irányulniok, hogy ez a függetlenség minél nagyobb mértékben intézményesen biztosíttassék és még a látszata se legyen annak, hogy az igazgatás keretébe tartozó felügyelet és különösen a főfelügyelet a birói függetlenség és önállóság korlátozásával vagy veszélyeztetésével kiterjesztessék. Az 1871.VIII. t.-c. 5. §-a értelmében a legfőbb felügyeleti jog oda terjed, hogy a felelős igazságügyminiszter a biróságok pontos és szabályszerű ügykezelése felett őrködik, erészben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik. Ez a törvényszakasz határozza tehát meg a legfőbb felügyeleti jognak tartalmát. Igen kényes és nagy tapintatot igényel a főfelügyeleti jognak a gyakorlatban alkalmazása. Amiként azt a javaslat tárgyalásánál a Felsőházban előadtam, itt is ki kell emelnem, hogy a főfelügyeletnél három lényeges szempont lép előtérbe. Az első szempont az előbb idézett törvényszakasznak megfelelően az igazságügyminiszternek felelőssége, amellyel az igazságszolgáltatás rendjéért tartozik. Hazánkban a jogszolgáltatás történelmi fejlődése szerint a főfelügyelet is épp úgy, mint maga a birói főhatalom a magyar Szent Koronában gyökeredzik és azt az előbb idézett törvényszakasz értelmében az államfő a felelős miniszter által gyakorolja. Ezzel a felelősséggel kapcsolatos a második szempont, t. i. a birónak az a helyzete, hogy a birónak a hivatását az esküje tartalmának megfelelően úgy kell gyakorolnia, hogy annál ,,a félelmet és gyűlöletet, kedvezést és kedvkeresést" teljesen félretehesse. A biróban hivatása teljesítésénél még tudat alatt sem szabad olyan érzésnek lennie, hogy az ügy érdemével való foglalkozásában a felügyelet vagy a főfelügyelet kedvét keresse, vagy attól féljen. Az igazságügyminiszter úr a javaslat tárgyalásánál a Felsőházban kiemelte, hogy az a bíráskodás, amelynél befolyások érvényesülhetnek, még pedig mondjuk, érvényesülhetnek felülről a hatalom részéről vagy érvényesülhetnek alulról, népszerűségi szempontból, demagógiából, az a bíráskodás nem felel meg annak az ideális elgondolásnak, amelyet a bíráskodásról vallunk és amelyet a magyar bírák a gyakorlatban megvalósítottak. A bíráskodás birói függetlenség nélkül nem ér semmit és az igazságügyminiszter úr hozzátette, hogy a magyar bírák és ügyészek joggal kívánhatják, hogy őket különös tisztelet övezze. A magyar politikai bölcseség az életben is elérte azt, hogy a két nagy és sokszor az elméletben mintegy egymás ellen