Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Magjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. •wrrUcsztőség: Budapest, 1., Karátsonyi-utca 9. >38-83 Telefonszám: Aut. 5c Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12 — P. 2. szám. Budapest, 1936. február hó. XVII. évfolyam. Felsőbírósági elnökök évnyitó beszédei. Dr. Osvald István, a m. kir. Kúria elnöke: Főméltóságú m. kir. Kúria! A birói és ügyészi karba való belépés olyan, mintha templomba lépne be valaki és kötelezőnek érzi attól a perctől kezdve, amikor ennek a testületnek tagjává lett, a legmagasabb erkölcsi és jellembeli kötelességeknek a saját tevékenységében való megnyilvánítását. — Ezeket a szavakat mondotta Lázár Andor igaz ságügyminiszter úr az országgyűlés Felsőházának 1935. évi december hó 20-án tartott ülésében, amikor a Felsőház a kir. itélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Ez a miniszteri kijelentés megnyugtat arra nézve, hogy az igazságügyi kormányzat a birói és ügyészi munkának ethil • magaslaton álló nagy jelentőségét nemcsak ismeri, de nagyra értékeli és a szervezetére vonatkozó kérdéseket ennek a nagy jelentőségének megfelelően tárgyalja. Ilyen kérdés az előbb említett törvényjavaslat, amely az elmúlt esztendőnek egyik legfontosabb igazságügyi eseménye. Köztudomású, hogy az a közéletben igen nagy érdeklődést keltett. Ez az általános érdeklődés egészséges közszellemre mutat, mert mindenki érezte, hogy a biiói és ügyészi kar szerveztének ez a kérdése szoros összefüggésben áll a birói függetlenséggel. A birói hatalom az állami főhatalmi jogosítványok egyike, annak függetlensége egyszersmind alkotmányunknak egyik biztosítéka. Minél nagyobb a válság a gazdasági életben és a hullámzás a közélet terén, a közrend érdekében ennek a függetlenségnek megóvására annál nagyobb és feltétlen szükség van, de viszont természetes, hogy nemzetünknek mai helyzete a magyar birói és ügyészi karra is nagy felelősséget hárít és ettől a kartól fokozottan áldozatos munkát vár el. Az igazságszolgáltatás jósága és tisztasága a nemzet életében és kultúrájában hatalmas erkölcsi erőt képvisel, amely erkölcsi erőnek minél hatékonyabb érvényesítése céljából a birói és ügyészi karnak teljes felkészültséggel kell rendelkeznie és pedig úgy a jellem és az ethikai felfogás, mint a tudományos képzett