Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében

43 zette be az államtudomány modern problémáiról. Ezt az előadást legközelebbi számunkban bő kivonatban közölni fogjuk. Az elnök meleg hangon parentálta el Baumgarten Nándort, az egylet elnökét, megemlékezve az egylet felvirágoztatása körül szerzett elévülhetetlen érdemeiről. Helyébe a közgyűlés dr. Nyurlászi János kir. kincstári főtanácsost választotta meg. Nyulászit eddigi kiváló egyleti működése valósággal predesztinálja erre a tisztségre. Bejelentette továbbá az elnök, hogy dr. Ruhmann Emil, akit kúriai bíróvá neveztek ki, nagy elfoglaltságára tekintettel lemondott öt éven át nagy ügybuzgalommal és odaadással betöltött ügyvezető titkári tisztségéről. Helyébe a közgyűlés Í//\ vitéz Szenikuthy István kúriai elnöki tanácsost választotta meg. A közgyűlés ezután a kitűzött tárgysorozatot tárgyalta le. KRITIKAI SZEMLE. Dr. Meszlény Artúr hatvanadik születése-napját széles körben ünnepelték nagyszámú barátai és tisztelői. A kiváló jogtudós üdvözlői sorába szívesen állunk be mi is, s úgy véljük, hogy megbecsülésünknek oly módon adhatunk legméltóbban kifejezést, ha Meszlény személye körül forgó olyan jelenséggel foglalkozunk itt, melynek kritikája önként kívánkozik ebbe a rovatba. Ha a tárgyilagosság — ideális elgondolás szerint — kötelező általában a sajtóra, kétszeresen áll ez a jogi szaksajtóra, illetve az olyan sajtótermékekre, melyek jogászoktól származnak, különösen ha azok jogásznak ténykedéseit, nyilatkozatait, felfogását bírálják. Meszlénynek egy interjúja a tárgya annak a kritikának, mely a „Századunk" című folyóirat 1935. dec.-i számában jelent meg egy ismert jogász tollából: Mire való az egyén és hová fejlődik a jog? címmel. A Magyar Hirlap f. é. december 1-i számában jelent meg Meszlénynek egy interjúja, a jogfejlődés újabb kérdéseiről és a modern családi élet problémáiról. Már az sem egyezik a fair play és a sajtóra kötelező tárgyilagosság szabályaival, hogy — mint a jelen esetben — idézőjel között kihagyásokkal idézik a támadott fejtegetést, mert ez az eljárásmód egyfelől a szószerinti idézés hamis látszatát kelti, másfelől pedig megfosztja az olvasót az önálló véleményalkotás lehetőségétől. Érdemben a támadás arra hegyeződik ki, hogy Meszlény „átsiklott a szociális jog eszményéből a totalitárius állam elméletére." A cikk nyilván kárhoztatja azt, aki bevallja, hogy hatással voltak rá a kataklizmák, amelyeken átestünk, és aki tudomásul veszi, hogy létezik és hatalmas az a társadalmi átalakulás, amely az egyént mindjobban eltereli a magánélettől és beolvasztja egy csoportos tömeglétbe. Már pedig magánélet nélkül nincs magánjog. Nyilván ennek az igazságnak a kedvéért jött létre Meszlény nyilatkozata, amely nem helyesel, nem bírál, nem örvendezik és nem