Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében

27 RÉSZBEN ÖNOKOZTA KÁR A TÁRGYI FELELŐSSÉG KÖRÉBEN. Irta: dr. Istvánffy László budapesti ügyvéd. A Kúria jogegységi tanácsának 70. számú polgári döntvénye a tárgyi felelősség terén a károsult közreműködő önhibája tekintetében mintegy 60 éves egyöntetű joggyakorlatnak szab új irányt. Ennek megfelelően méltó figyelemben is részesült jogi íróink részéről, így a Magyar Jogi Szemlében a döntvény meghozatala előtt különösen dr. Vincenti Gusztáv, a döntvény meghozatala után dr. Markos Olivér nagyérdekű fejtegetéseiben.1) Jelen dolgozat az ,,önhibát" mint a tárgyi felelősség alól mentesítő vagy azt enyhítő okot taglalja és ha több részlet tekintetében eltérő megállapításokra is jut a fent említett tanulmányoktól, végső következtetése, hogy t. i. a 70. számú jogegységi döntvény szervesen beleillik jogfejlődésünkbe, azokéval azonos. I. Méltán hivatkozik a Kúria 70. számú döntvénye az 1874. évi XVIII. t.-c.-re akként, mint amely a tárgyi felelősség elvét iktatta törvénybe és annak alapját vetette meg. Mert ha régi jogunkban igen messzire visszanyúlnak is a vétlen felelősség nyomai, értve ez alatt általában azokat az eseteket, amidőn valamely személy saját vétkessége nélkül felelős a kárért,2) a döntő lépést e téren a vaspályák felelősségéről szóló törvény tette meg és nem kétséges, hogy ezt megelőzően a vétkesség alapján való, tehát szubjektív felelősség volt a csaknem egyeduralkodó jogelv. A tudatos újítás a törvény Hl. §-ából is kitűnik, mely külön is kiemeli, hogy az abban nem érintett károk megtérítésére nézve továbbra is a fennálló törvények, szabályok és gyakorlat követendő. Az is nyilvánvaló, hogy a rákosi vasúti szerencsétlenség csak közvetlen alkalmul szolgált e törvény beterjesztésének, de a velünk köz vétlen sűrű forgalmi kapcsolatban álló Ausztriában 1869-ben és a Német Birodalomban 1871-ben (Poroszországban már 1838-ban) hozott hasonló jogszabályok múlhatatlanná tették ily törvény meghozatalát. A törvény, melynek megszövegezésénél az osztrák és a németbirodalmi törvényt egyként figyelembe vették, meggyőző ') Magyar Jogi Szemle XV. évfolyam, 312. old. és XVI. évfolyam 93. o. -) Lásd különösen: dr. Reiner János: A szerződésein kívüli kártérítési kötelmek. Különlenyomat a dr. Fodor Ármin által szerkesztett Magyar Magánjog III. kötetebői. Budapest, és dr. Tury Sándor: Megállhat-e a magyar kir. Kúria jogegységi tanácsának a munkaadó felelőssége kérdésében hozott 13. számú polgári döntvénye? Budapest, H)17.