Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében

28 példája annak, hogy a törvényszövegben megtestesült jogsza­bály szerkesztőinek elképzelésétől és jogi álláspontjától függet­len önálló életet nyer. A törvény miniszteri indokolása szerint ugyanis azok a nehézségek, amelyek miatt a törvényhozatal szüksége felmerült, nem a kártérítési alapelv lényegére vonat­koztak (?), hanem inkább a bizonyítási nehézségekben állottak, szükségesnek látszott tehát úgy intézkedni, hogy nem a károsí­tott köteles bebizonyítani a szállítási eszköz hibás voltát, hanem a társaság köteles bebizonyítani, hogy a kár nem az ő hibájá­ból következett be (?). Azonban ez a miniszteri indokolás sokkal jobban illett volna az 1869. március 5-i osztrák törvényhez, mely valóban a vétkesség vélelmét állítja fel.3) A miniszteri indokolás­ban foglalt eme érvelés valójában inkább elhomályosítja a tör­vényben rejlő korszakalkotó reformot, mely nem egyszerűen a bizonyítási teher megfordításából áll, hanem melynek lényege az, hogy a vaspályatársaság minden vétkesség nélkül is felel. A törvény, mely a kártokozó vaspálya felelősségét megállapítja, világosan szól, amidőn úgy rendelkezik, hogy a vaspályaválla­lat csak három, a törvényben taxatíve felsorolt esetben mente­sülhet a felelősség alól, ezeken kívül a vasutvállalat nem is bi­zonyíthatja be vétlenségét, nem úgy, mint pl. a fogadós, aki bizo­nyíthatja, hogy ő és emberei ártatlanok a bekövetkezett kárban (1924. évi XIII. t.-c). A miniszteri indokolásban foglalt érvelés már csak azért sem helytálló, mert még az üzemtulajdonos, vagy az alkalmazottak vétőképtelensége esetében is fennáll ez a fele­lősség. De a vétkességi elvvel a kártérítési esetek egy ilyen je­lentékeny körére nézve történt teljes szakítás annyira új volt, hogy az elmélet és a gyakorlat sokáig nem tudta magát függet­leníteni a vétkesség fogalmától, sőt még ma is exculpálásnak nevezi mindazokat az eseteket, melyekben a tárgyi alapon fele­lős személynek a felsorolt mentesítő okok valamelyikének fennforgása esetén felelőtlenségét bebizonyítania sikerül, ami nyilván a vétkességi elv reminiszcenciája.4! Az ,,exculpálás" egyik esete a törvény szerint, ha a vas­pálya vállalat bebizonyítja, hogy a kárt a károsult ,,saját hibája"' okozta.5) Bár a törvény ezt ki nem mondja, birói gyakorlatunk kezdettől lógva túlnyomóan, az á45. számú elvi határozat meg­hozatala óta pedig kivétel nélkül akként értelmezte ezt a sza­8) „Wenn durch eine Ereignung hm Yerkehre einer mit Anwendung von Dampfkraft betriebenen Eisenbahn die körperliche Verletzung oder die Tödtung eines Menschen herbeigeführt wird. so wird stets vermutét, (IMSS die Ereignung durch ein Verschulden der Unternehmung ... einge­treten sei 4) Ezzel szemben a/ exculpálás igazi esete pl. a M. T. J. 1739. §-ának 3. bekezdése. fl) lA törvény halálról vagy testi sértésről szól. de a joggyakorlat a felelősséget minden dologi kárra is kiterjesztette.

Next

/
Thumbnails
Contents