Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről

26 saját személyében volna perelhető a meghatalmazót illető jogügyletekből kifolyólag. Nem perelhető a meghatalmazó részére kötött ügyletből kifolyólag az üzletvezető, sem a házkezelő, nem perelhető az ügygondnok, sőt nem perelhető saját személyében a legteljesebb jogkörrel rendelkező gyám, vagy csodtömeggondnok sem, mert hiszen még csőd esetén is a pert a esődtömeggondnok által képviselt csődtömeg ellen kell indítani. JJJ Ugyanerre az eredményre vezet a felmondás érvényességének kimondása iránti per természetének vizsgálata is. A felmondás érvényességének kimondása, helyesebben megállapí-^ tása iránti per kétségtelenül megállapítási per, melynek célja megállapítani, hogy a felmondás folytán a felek között fennálló bérleti jogviszony megszünik-e, vagy sem. A Pp. 130. g-ának 1. bekezdése szerinti megállapítási kereset tárgya „csak az a jog lehet, amelyet a peres felek valamelyike perbeli ellenfelével szemben a köztük létrejött jogviszony alapján létezőnek vagy nem létezőnek vitat..." (K 5163/1917. Pdt. IV. 200.) Bérleti jogviszony azonban az előbbiek szerint a bérlők és a zárgondnok között fenn nem állván, ezen jogviszony létezésének, vagy nem létezésének, illetve megszűnésének megállapítása iránt is a bérlők a zárgondnokkal szemben pert nem indíthatnak. „Az Ítélet csak a perben álló felek közti jogviszonyt szabályozhatja, harmadik személyek javára jogokat, illetve azokkal szemben kötelezettségeket nem állapíthat meg." (G. 124. I. VII. 688.) Hiába mondaná ki tehát valamely Ítélet a bérlőnek a zárgondnokkal szemben indított perében, hogy a felmondás érvényes, ez a körülmény a per szempontjából harmadik személy bérbeadóval, a végrehajtást szenvedővel szemben a bérleti jogviszonyt nem szüntetné meg s a bérlőt bérfizetési kötelezettsége alól nem mentesítené. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a bérlő, ha a bért a hitelezők kapják is, elvileg a bérbeadónak fizet, bérfizetése a bérbeadó végrehajtást szenvedővel szemben fennálló tartozását csökkenti, s hogy a végrehajtató hitelezők, illetve ebben a vonatkozásban az ő képviseletükben eljáró zárgondnok a bérlőtől bért csak annyiban követelhet, amennyiben nevezett a végrehajtást szenvedő bérbeadónak is fizetni volna köteles. „Jogunk arra az álláspontra helyezkedik, hogy jogviszonyaink felett csak meghallgatásunk alapján lehet Ítélni . . . s így nyilvánvaló, hogy nem alkalmazhatja az Ítélet jogerejének hatását, .... azokkal szemben, akik a perben nem vettek részt". (Magyary: Magyar polgári perjog. 1913. 639. oldal.) Minthogy pedig a Pp. 411. §-a szerint . . . „az Ítélet . . . annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt hatáIOZ", de viszont „ez .. nem zárja ki a határozat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését", megállapítható, hogy a bérleti viszonynak felmondás folytán való megszűnését a végrehajtást szenvedő ellen indított perben megállapító Ítélet ,, szükségképeni következményei" gyanánt ezen Ítélet jogerősen megszünteti a bérlőknek a zárgondnok kezéhez történő bérfizetésre irányuló kötelezettségét is.