Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A bérleti és haszonbérleti jog Magánjogi Törvénykönyvünk javaslatában és a külföldi jogalkotásokban

245 mondás is az évnek csupán arra a napjára szólhat, amelyen naptár szerint a bérlet kezdetét vette. A bérleti jognak nehézkes és formalisztikus szabályozása talán részben annak is következménye, — s ez első pillanatra bizonyára paradoxonként fog hatni, — hogy a bérlet ott dologi jogA bérlet (leasehold) lassan vált el a dologi hatályú örökbérletszerű freehold és copyhold-tól s ezekből a hűbéri, részben közjogi jellegű jogviszonyon alapuló birtoklási jogosultságokból lassan fejlődött ki a magánjogi jogviszonyon alapuló birtokot biztosító bérlet, amelyet már personal action-nal lehet érvényesíteni. (Lásd Geldart: Grundzüge des englischen Rechts, Wert-Regendanz fordítása, 1929. 94—97. o.) Ennek dacára azonban a bérlet mint ilyen, ingó vagyon (personal property) (1. Geldart, id. m. 94—97. o.). Hasonló megállapítást tesz Grosschmied Verbőczy és az angol jog c. munkájában, 218—219. oldalon. Ha pedig a bérlet ingó vagyon, akkor dolog, még pedig u. n. eszmei dolog, vagyis jog. Ennek következménye viszont az, hogy a bérleti szerződés dologi jogi ügylet (conveyance), mert célja bizonyos mindenkivel szemben érvényes birtokjognak meghatározott időre való átruházása (Geldart, id. m. 130. o.). Ugyanerre az eredményre jut Foa, ,,Outline of the law of landlord and tenant" c. Londonban 1913-ban kiadott előadássorozatában: A bérleti jog ingó jog, de dologi jog, az ingatlanhoz fűződő, (úgy látszik, a birtokon alapuló), mely azonban ingó dologként öröklődik. (Id. m. 15. o.) Az ingatlanra vonatkozó dologi jogosítványok közötf (Legaí estates and interests in land) tárgyalja a bérletet Jenks is (The book of english law, London, 1932. a 323—335. o.), még pedig a következő csoportosításban. I. fej. korlátlan örök birtok, vagyis tulajdon (Fee simple absolut in posession). II. fej. határozott időre szóló korlátlan birtok, amilyen a bérlet (a term of years absolute). III. fej. eszmei jogosítványok, a mi terminológiánk szerint szolgalmak (incorporeal hereditaments), végül IV. fej. zálogjog (Gharges by way of legal mortgage). Megjegyzendő, hogy a bérlet házépítés céljára is létesülhet. (Jenks id. m. 326. o.) Angol jogi íróknak a bérleti jogviszony természetére vonatkozó fenti általános és egybehangzó megállapításai egyébként összhangban vannak a bérletnek az angol jog szerinti szabályozásával, amint ez az alábbiak során ki fog tűnni. A bérlethez a birtokhoz való jogcím (legal possession) és kizárólagos birtok (exlusiv possession) szükséges. Ez utóbbi következtében a bérlemény használatából, sőt ellenőrzéséből is, még a bérbeadó is ki van zárva, szemben a kizárólagos birtokot nem biztosító és úgy látszik, teljesen kötelmi jellegű licence-vei (hasz-