Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az ingatlanok haszonélvezetére vezetett bírói zárlat és végrehajtás során kirendelt zárgondnok jogköréről

25 nokra, a bérjövedelemre (zárlati jövedelemre) szereznek zálogjogot, továbbá a birói sorrendi tárgyalásokon érvényesülő kielégítési jogot. Ezen kielégítési joguk alapján végső eredményben, mint a végrehajtást szenvedő engedményesei jelentkeznek a bérlőkkel, mint adósokkal szemben azzal, hogy az engedmény nem jogügyleten, hanem hasonlóan a végrehajtási törvény 79. és következő §§-aiban szabályozott esethez, birói intézkedésen alapul. A bérleti jogviszonynak a bérlővel szemben álló oldalán tehát megosztottság mutatkozik, vagyis más személy lesz a bérbeadó, tehát az a személy, aki a dolgot szolgáltatja: a végrehajtást szenvedő; és * ismét más személy lesz az, aki ezért a bérleti jogviszonynál fogva tulajdonképen a bérbeadót megillető, de a végrehajtás eredményeként y végrehajtató hitelezőkre ruházott bérösszeget — mint végrehajtató hitelező, — de mindig a végrehajtást szenvedő jogán követelheti. Ebből következik, hogy a zárgondnok a bérbeadás tekintetében a bérbeadó, tehát a végrehajtást szenvedő meghatalmazottjaként jelentkezik, míg a bérösszeg követelése, ennek beszedése és esetleg behajtása tekintetében mint a végrehajtató hitelezők meghatalmazottja tekintendő. Ezért mondja az említett zárgondnoki utasítás is, hogy a zárlatot kérő és zárlatot szenvedő együttesen tekintendők a zárgondnok meghatalmazójának. További következménye ennek, hogy a zárgondnoknak, mint meghatalmazottnak a bérbeadás körül végzett cselekményeiből a végrehajtást szenvedő bérbeadó lesz jogosítva és kötelezve — bár a bérösszeget kielégítési joguk alapján a végrehajtatok fogják igénybevenni — s hogy a bérleti jogviszony a végrehajtást szenvedővel szemben jön létre és áll fenn, amiből következik, hogy az csak vele szemben is szüntethető meg, mondható fel s a felmondás érvényességének kimondása iránti per is ellene helyezendő folyamatba. Nem áll ez ellentétben avval a rendelkezéssel, hogy a felmondás a zárgondnokhoz intézendő, s a zárgondnok jogosult a felmondás elfogadására, mert hiszen ebben az esetben nevezett csupán, mint meghatalmazott szerepel s a zárgondnokhoz intézett felmondással is a végrehajtást szenvedővel szemben fennállott bérleti jogviszonyt mondja fel a bérlő, s a zárgondnok, mint meghatalmazott ezen jogviszony elfogadása tekintetében nyilatkozik. A zárgondnoknak a felmondás elfogadása vagy el nem fogadása tárgyában tett nyilatkozata is ehhez képest a meghatalmazotti minőségből kifolyólag a végrehajtást szenvedőt kötelezi, s a vele szemben fennálló bérleti jogviszony megszűnését vagy további fennállását eredményezi, aminek további következménye, hogy a felmondás érvényességének kimondása iránti per is nem a zárgondnok, hanem a végrehajtást szenvedő ellen indítandó meg s a zárgondnok ellen ilyen pert folyamatba tenni nem lehet. Egész jogrendszerünkkel állana ellentétben, a zárgondnoknak alperesi akturátust adni. Jogszabályaink nem ismernek olyan meghatalmazottat, megbízottat, aki bár jogosítva van meghatalmazója nevében ügyleteket kötni,