Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - Közlési kötelesség és okozati összefüggés

232 Végül még egy kérdés merül fel, nevezetesen, hogy az Abesszínia tekintetében kifejtett jogi helyzet függ-e az egyes államok, illetve a népszövetség elismerésétől. Valamely államjogi változás nemzetközi jogi hatásainak érvényesüléséhez (tehát nem érvényességéhez, hanem hatályosságához) a nemzetközi életben szükség van a többi állam elismerésére, amely az egyes államoknak a nemzetközi jog alkalmazása terén is maguknak fenntartott szuverénitásából folyik. Ez az elismerés azonban nem konstitutív, hanem deklaratív tény. Valamely tényleg bekövetkezett változás el nem ismerése járhat politikailag káros következményekkel, meggátolhatja ideiglenesen a nemzetközi jog érvényesülését, de nem változtatja meg a nemzetközi jogot, valamely átalakulás nemzetközi jogi következményeit. A népszövetség behunyhatja szemét egy időre ama tény előtt, hogy valamely kormányzat a tényleges hatalmat elveszítette, de pusztán ezzel a magatartásával nem tudja annak a kormányzatnak a tényleges hatalmat visszaadni. Hogy azután a népszövetség megkisérel-e a tényleges helyzet effektív változtatására valamely kollektív lépést, és ha igen, — eddigi ily lépéseinek eredménytelenségét tekintve — a siker milyen reményével, ez már nem a nemzetközi jog, hanem a politika kérdése, amely kívül esik a jelen fejtegetések körén. Közlési kötelesség és okozati összefüggés. Irta: dr. Gold Simon m. kir. kormányfőtanácsos, bpesti ügyvéd. I. A Kúria P. VII. 3305/35. sz. Ítéletében 1936. évi február 4-én a következő esetet bírálta el: A balesetbiztosítási ajánlatban az ajánlattevő elhallgatta, hogy basedow-betegségben szenved. A biztosítottat baleset érte, a biztosító közlési kötelesség megsértése okából a fizetést megtagadta. A perben a Kúria a keresetet elutasította, mert az okozati összefüggés hiánya a biztosítónak megtámadási joga érvényesítését nem befolyásolja, — döntő e tekintetben mindenkor csak az lévén, hogy az elhallgatás vagy valótlan előadás olyan körülményre vonatkozott, mely általában véve (objective) a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges befolyással lehetett a biztosítóra nézve. E tekintetben pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti állásfoglalása, hogy a kockázat vállalása szempontjából nem lehetett közömbös a biztosítónak az, hogy felperes a kérdéses betegségét a biztosítónak tudomására hozza, amit nem tett meg. Kitűnő jogtudósunk, dr. Schuster Rudolf, akit megszoktunk a bírósági joggyakorlat leghivatottabb bírálójának tekinteni, a Hiteljog Tára f. é. májusi számában aggályosnak mondja a Kúria felfogását. Szerinte az okozati összefüggés nem közömbös kérdés, — a K. t 474., 475. §-ainak helyes értelmezése nem zárja