Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - Abesszinia és a népszövetség

231 mark 1871-ben csak azzal a kormánnyal, amely mögött a francia nemzetgyűlés állott. Abesszinia tekintetében az eddig tudomásunkra jutott adatok arra mutatnak, hogy Addisz Abbebában a négus távozása után egyszerűen minden szervezet nélküli anarchia tombolt és hogy egész Abessziniában ma csak egy olyan kormányhatalom van, amely a tényleges hatalmat a nyiltan is kifejezésre juttatott állandóság jellegével gyakorolja, éspedig az olasz haderő által megszállott részeken az olasz közigazgatás. Hogy az olasz uralom alatt álló Abesszinia jelent-e, ha nem is független államot, hanem olyan gyarmatot, illetve dominiumot, amely az egyezségi okmány 1. cikkének 2. bekezdése alá esik, vagyis, amely folytathatná Abesszinia eddigi népszövetségi tagságát, az az olasz alkotmány idevonatkozóan létrejövő rendelkezéseitől, vagyis az olaszok által Abesszinia részére hozandó jogszabályoktól fog függeni. Abban az esetben, ha Abesszinia ilyen, a népszövetségi tagságot lehetővé tevő gyarmati jogállást kapna, az új szabályok életbe léptének időpontjától kezdve a most már csak részállamisággal bíró Abesszinia folytathatná népszövetségi tagságát, képviselője ismét megjelenhetnék a népszövetség előtt, de csak az az újabb képviselő, meghatalmazott, aki meghatalmazását a szuverénitást gyakorló új államhatalmi szervektől nyerné el. Az Abesszinia tekintetében bekövetkezett változások, jogi tények hatásának a vizsgálatánál a fentiekben szándékosan nem érintettem azt a kérdést, hogy vájjon milyen volt a jogi helyzet az olasz-abesszin háború tekintetében, hogy vájjon a formális igazság, helyesebben a formális jog, a jog betűszerinti magyarázata áll-e szemben az anyagi igazsággal, a jog szellemével, mert ez a körülmény az Abesszinia államjogi helyzetében bekövetkezett változások, jogi tények hatásának megállapítása szempontjából irreleváns. Amint a magánjogban egy természetes személy jogalanyiságának és az általa adott meghatalmazásoknak megszűnése jogkövetkezményként egyformán fűződik a halál tényéhez, tekintet nélkül arra, hogy a halált betegség, öngyilkosság vagy akár bűntény okozta, épen úgy jelentőség nélküli a nemzetközi jogi jogalanyiság és cselekvési képesség terén valamely államhatalom összeomlásához fűződő jogi hatások szempontjából az összeomlás oka. Ezt egy demonstratio ad absurdum-mal szeretném megvilágítani. Tegyük fel azt az esetet, hogy egyik állam minden annektálási célzat nélkül, tisztán megsemmisítési szándékból megtámadna egy másik kis területű államot s azon repülőgépekről oly sikeres mérges gáztámadást hajtana végre, hogy a megtámadott állam egész népessége elpusztulna. Akármennyire nemzetközi jogellenes legyen a támadás, kétségtelen, hogy a megtámadott államban az államhatalom egyik eleme, a népesség megszűnvén, megszűnt maga az állam is, mint jogi személyiség, mint nemzetközi jogalany, — tehát megszűnt népszövetségi tagsága is.