Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - Abesszinia és a népszövetség

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. Telefonszám: Aut. 538—83 Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12 — P. 6. szám. Budapest, 1936. június hó. XVII. évfolyam Abesszínia és a népszövetség. Irta: dr. Ambrózy Gyula kabinetirodai osztályfőnök. Amint köztudomású, a közelmúltban a népszövetség tanácsa előtt felmerült az a kérdés, vájjon Abesszínia képviselője megjelenhet-e a népszövetség tanácsának ülésén. A tanács előtt persze nem annyira jogi, mint inkább politikai szempontok szoktak dominálni, nem lesz azonban talán érdektelen a kérdést — távol annak politikai vonatkozásaitól — pusztán jogi szempontból megvizsgálni. Az első kérdés, amelyet el kell dönteni az, hogy meghívható-e a tanács ülésén való részvételre Abesszínia eddigi képviselője? Valamely államnak csak az lehet a képviselője, meghatalmazottja, akinek meghatalmazása az illető állam alkotmánya értei mében arra hivatott legfőbb képviseleti szervtől ered. A nemzetközi jog azonban a hozzá fűződő nemzetközi jogi hatások szempontjából csak akkor és csak addig ismer el valamely alkotmányt, ha és ameddig az tényleg is érvényesül. A meghatalmazott tehát csak addig képviselheti államát, amíg az őt meghatalmazó legfőbb képviseleti szerv — tehát királyság esetén a király, vagy legitim utóda, köztársaság esetében a mindenkori köztársasági elnök — a tényleges hatalmat gyakorolja. A nemzetközi jogban nem a legitimitás elve az irányadó, hanem a tényleges hatalomnak az állandóság jellegével való gyakorlása dönt. Az olyan uralkodó, akinek tényleges hatalma megszűnt, tovább nem képviselheti államát s így megbízottjai többé nem számítanak az állam meghatalmazottjai gyanánt. így nem köthetett békét például Németország 1870-ben a hadifogságba került III. Napóleonnal, akit odahaza forradalmi események megfosztottak trónjától, vagy nem köthetett volna békét például a világháború befejezése után a Németbirodalom nevében II. Vilmos császár, miután birodalmát odahagyta s ennekfolytán, valamint a közben kitört forradalmi események következtében tényleg hatalma megszűnt. Jogilag ugyanígy áll ma a helyzet Abesszínia eddigi államfője tekintetében, aki, miután az olasz hadisikerek nyomában az abesszin államszervezetben fellépő bomlási jelenségek folytán lehetetlenné vált részére a főhatalom gyakorlása, az uralom további kísérletével felhagyva, országából elmenekült. Az