Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A korábban elhalt házastárstól kapott vagy örökölt szülői vagyonból jár-e kötelesrész a közös leszármazónak?

193 csak változtatás nélkül a magánjogi törvénykönyv javaslatába is. Utóbbiból idézve a 2004. szakasz második bekezdését, ez a kötelesrész meghatározását úgy adja, hogy az ,,fele annak a vagyonértéknek, amely a kötelesrészre jogosultat a kötelesrész kiszámításának alapja szerint törvényes örökségül illeti vagy végintézkedés hiányában illetné." Miután vitán felül áll, hogy a kötelesrész intézményének rendezésében — annak az országbírói értekezlet általi megalkotása óta — a törvényes — végrendelet nélküli — örökösödés alapján járó vagyon értéke és a kötelesrész címén igényelhető érték közt mindég ugyanaz az arány áll fönn úgy a birói gyakorlat, mint a tankönyvek szerint, azt hiszem nem lehet elzárkózni annak megállapításától, hogy a fentebb ismertetett joggyakorlat ettől eltérést jelent. % # Foglalkozva most már azzal a kérdéssel, hogy ez az újabb állásfoglalás a kötelesrész intézményének továbbfejlesztését, tökéletesítését jelenti-e? előre kell bocsátani, hogy az evvel való bármily szerény igényű foglalkozás fontos közérdeket is szolgál, különösen a magyar magánjogi törvénytervezet munkálataira tekintettel, miután az köztudomásúlag a birói joggyakorlat eredményeit túlnyomóan magába olvasztva készül, tehát felteendő, hogy a további ide vonatkozó munkálatokban ez a gyakorlat is szóba fog kerülni. A Mtj.-ra vonatkozó munkálatok az 1928. év ek jéig tartottak, s akkor még ez a joggyakorlat nem volt közismert. Az idézett határozatok indokul túlnyomóan a vagyon ugyanazonosságára utalnak, — említettetik a vagyontárgy ugyanazonossága is, ,,közös szülői vagyon" is a belső egység kidomboríts sára, kétségtelen azonban, hogy a vagyonnak fogalma úgy, amint azt a kir. Kúria ezekben az esetekben alkalmazza, a rendestől eltérő sajátszerű értelemmel bír. A vagyon szó közönségesen, úgy jogi, mint grammatikai értelemben, az egy — testi, vagy jogi — személy tulajdonában levő gazdasági javaknak, ide számítva a követeléseket is, viszont levonva az adósságokat, — összegét jelenti, vagyis a vagyon a tulajdonossal való kapcsolatában válik ezzé a fogalommá, attól eltekintve csak dolgokról, a vagyon tárgyairól lehet szó, amiből következik, hogy ha a tulajdonos személyében változás történik, akkor ugyanarról" a vagyonról többé már a szokásos értelemben nem lehet szó. Kétségtelen azonban, hogy vannak esetek, ahol a családi viszony keretében létrejött vagyonrendezéseknél a szülőknek egyébként a jogosultság keretén belül levő elgondolását a jog-