Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben
178 bírósági liftszolgálat, nemkülönben a legújabban létesített ügyví-dbolt a központi járásbíróság aulájában. Nem hallgathatjuk el, hogy mindezeknek az intézményeknek a spiritus rektora, szervezője, mozgatója az ügyvédszövetségen keresztül: Ribáry (iéza ügyvéd, akinek munkássága immár igazán maradandó nyomot hagyott igazságügyi szervezetünkben. Az ügyvédi kamarai jelentéseket, közelebbről az azokban felhozott panaszokat, sérelmeket, kívánságokat olvasva, önkéntelenül felvetődik a kérdés: vájjon hány nyer orvoslást, beteljesülést ezek közül? Ám aki felveti a kérdést és adott esetben kritizálja az eredménytelenséget, annak, ha eredmény bekövetkezik, ezt is meg kell látnia. A budapesti ügyvédi kamarai közlöny legutóbbi számában ezzel a meglátással és egyszersmind megelégedéssel olvassuk az igazságügyminiszter úr leiratát a kamarákhoz, melyben arról értesíti azokat, hogy „a kamarák évi jelentéseiben felhozott panaszok méltánylásával" a földmív. miniszter úrral egyetértően 36.276/ 1935. I. M. számú rendeletében úgy rendelkezett, hogy a 60.000/ 1921. F M. számú rendelet 230. §-a alapján ingatlanok közvetítésére kapott engedély nem jogosítja fel az engedélyest arra, hogy adásvételi ügylet megkötésénél az szerződési okiratot készítsen vagy a telekkönyvi hatósághoz, vagy más hatósághoz beadványt szerkesszen. Most azután a kamarákon és az egyes ügyvédeken a sor, hogy ennek a tilalomnak érvényt is lehessen szerezni. ndb. IRODALOM. A magyar szerzői jog, különös tekintettel a m. kir. Kúria gyakorlatára, írta: dr. Alföldy Dezső, a bpesti kir. ítélőtábla alelnöke. (1936. A Jogállam Könyvtára 53.; Grill Károly könyvkiadóvállalata.) Szerző, aki mint kúriai bíró, majdnem tíz éven át előadója volt a szerzői jog körébe tartozó pereknek, a mintegy 250 oldalra terjedő, igen szép müvei kitűnő szolgálatot tett a hazai irodalomnak, jogkereső közönségnek és minden a szerzői jog iránt érdeklődő jogásznak már csak azért is, mert ez az első teljes kommentár, amely a jelenleg hatályban levő szerzőjogi törvényeket és rendeleteket teljes terjedelmükben ismerteti és az egyes szakaszok sorrendjét követve minden egyes rendelkezésnél a vonatkozó kúriai határozatokat ismerteti. De ennél jóval többet nyújt ez a mű, mert bel- és külföldi irodalomra is utaló, igen beható és teljes felvilágosítást nyújtó magyarázatot is ad. E kitűnő mű megbeszélésére még visszatérek. Dr. Schuster.