Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

177 KRITIKAI SZEMLE. A Budapesti Közlöny t. évi március 15-iki számában szerényen és szürkén egy rendelet húzódik meg, amely a 77?. kir. illetékkiszabási hivatalnál befizetési pénztár felállításáról rendelkezik. Látszatra méltán feltehető volna a kérdés: olyan nagy jelentőségű esemény ez, hogy róla itt külön meg kell emlékeznünk ? vájjon nem mindegy-e annak az illetékkötelesnek, hogy az állammal szembeni kötelezettségét bélyeggel, postatakarékpénztár útján avagy pénztárnál teljesíti-e? egyformán nehéz ez így is, úgy is. Nem is erről van szó. A jelentősége ennek az eseménynek annak a dokumentálásában van, hogy lehet és annak megmutatásában van, hogy miként lehet a modern kereskedelmi-gazdasági elvek és eszközök felhasználásával az állami adminisztráció nehézkességén segíteni, abba könnyítéseket, könnyedséget és — ami a legfontosabb — gyorsaságot belevinni. De még egyet látunk ebből: milyen fontos és üdvös az, ha a legfőbb vezető nem feledkezik meg előbbi életpályáján szerzett tapasztalatairól és egyszersmind van meglátó képessége és energiája arra, hogy azokat az állami adminisztráció terén megfelelően kmatoztassa. És ha van ennek a vezetőnek olyan segítő társa, aki hosszú hivatali pályáján szerzett tapasztalatok alapján a szakszerűséget is minden tekintetben biztosítani tudja. Kik azok, akikről itt szó van? Talán felesleges munkát is végzünk, amikor megírjuk: Fabinyi Tihamérról, az ügyvédből és vállalati igazgatóból lett pénzügyminiszterről és Vargha Imréről, az állami számvevőszék elnökéről, aki egy emberöltőt töltött a hivatali szakpályán a legalsóbb foktól a legmagasabbig. Az Országos Ügyvédszövetség nemrégen ízléses füzetet küldött szét a szövetség igazságügyi szolgálatairól. Megtudjuk ebből, hogy az agilis vezetőség tízféle úton igyekszik az igazságügyi szervezetet modernebbé, jobbá és gyorsabbá tenni s ez által egyszersmind úgy a bírák, mint az ügyvédek kényelmét szolgálni. Ezek között természetesen első helyen áll a bírósági gépírószolgálat, a szövetség legelső eféle intézménye. Hogy micsoda áldást jelent ez a bíróságokra és ügyvédekre egyaránt, hogy milyen lélekölő munkától kíméli meg ez a tárgyaló bírákat, az minden gyakorlati jogász tudja. Különösen örvendetes, hogy ez az intézmény a kezdet nehézségein már régen túlvan, s miként az Ügyvédszövetségi Közlönyben olvassuk — az igénybe vett iratmásolatok forgalma az 1935. évben 85.378.64 P-t tett ki s 10.190.78 P többletet eredményezett. Ugyancsak kitűnően bevált az ügyvédi vétívszolgálat és újabban a fotókópia szolgálat is. Idetartozik még az iratbetekintési, hiteles fordítási, üzenetközvetítő, iratkézbesítő, hirdetési és