Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

Nevezetesen a német törvényalkotás az analógiának és alternativitásnak mini anyagi s ennek dinamikus vetületében azonképpen, mint alaki büntetőjogi fogalmaknak — meghonosítását is a népközösség érdekvédelme szolgálatába állítja. Ugyanis a Harmadik Birodalomban a népközösség érdekvédelme minden cél központja; tehát a bűnvádi perjog törvényi reformja céljának is ez a világító szövétneke. Ez a népközösségi érdekvédelem — a tárgyalt témakörben — nyilván akkor éri el a legtökéletesebb magaslatot, ha ,,a biró nem törvényt alkalmaz, hanem igazságot szolgáltat". Ezért tartja a mai német törvényalkotó, törvényalkalmazó és tudományos irodalom egybehangzóan helyesnek azt a követelményt, hogy a bírót a kizárólagos törvénybeli normák, valamint a merev perorvoslati alakiságok és az igazságtalannak bizonyult jogerős Ítélet béklyóitól lehetőleg meg kell szabadítani. A törvényalkotó — hol kifejezetten, hol alattomban érthetően — az anyagi igazság minél hathatósabb módon való érvényre juttatásának eszményi gondolatát: az analógia és az alternativitás fogalmi köreibe is belekapcsolja. A német jogi reform idevágóan tehát a következő logikai kapcsolatot állítja fel: az analógia és alternativitás princípiuma a büntető jogot éltető anyagi igazság érvényesítése szempontjából helyesebb, mint a kizárólagos törvényi normarendszer és a merev, kötött ítélkezés rendszere; ehhez képest az anyagi igazság hatékonyabb érvényesítése révén a népközösség érdekvédelmét is az analógia és alternativitás szolgálja jobban. Ebben a témakörben pedig ez a végszó! Még precízebbül: ez lesz a végső szó, ha a közel jövő számára beígért — immár a törvényanalógia és a törvényalternativilás fogalmi rendszerére szabott — új német bűnvádi perrendtartás napvilágot lát. SZEMLE. Uj kincstári jogügyi igazgató. A Kormányzó Ur Ö Főméltósága a magyar királyi igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Kuzmich Gyula a királyi itélőbírák és királyi ügyészek részére megállapított III. fizetési csoport jellegével felruházott budapesti királyi Ítélőtáblai bírót magyar királyi kincstári jogügyi igazgatóvá kinevezte. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet a dr. Popper Tódor halála folytán megüresedett titkári állásba legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésén dr. Medvigy Gábor budapesti ügyvédet választotta meg. A Budapesti Ügyvédi Kör tisztújító közgyűlésén, melyet f. évi március 26-án tartott meg, elnökké újból Dési Gézát választotta meg. Másodelnök Simon Mihály Pál, alelnökök Kovácsi] Dénes, Fehér Dezső és Komanuczkij Román let^k. a főtitkári székbe pedig Kórody Istvánt