Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

175 választották meg. A tisztikari választás megejtése előtt a közgyűlés Boda Ernő indítványára Balogh Sándort a Kör csaknem 50 éve tevékeny tagját, legutóbb egy ik alelnökét tiszteletbeli alelnökké választotta meg. A magyar ügyvédség márciusi ünnepe. Az Ügyvédek Független Pártja rendezésében, de a többi ügyvédi pártokkal való szolidáris közösségben f. évi március 14-én a Gellért-szállóban tartott ünnepi vacsorán mintegy 350 résztvevő jelent meg. Káinoki Bedő Sándor az ügyvédszövetség elnöke a Kormányzóra mondott felköszöntőt, majd Kadosa Marcell a vendégeket üdvözölte. Ezután tartotta meg Moór Gyula egyetemi tanár, ez évi jogkari dékán mélyen járó, nagy hatást kiváltott ünnepi beszédét. Beszéltek még Menyhárt Gyula az Ügyvédek Független Pártjának Szabadság serlegével és Vészi Mátyás az Ügyvédek Reformszövetségének Kossuth serlegével. A rendezés fáradtságos munkáját Vekerdy Géza végezte. Jogegységi kérdések. A m. kir. Kúriának a bűnvádi ügyekben alakított jogegységi tanácsa a folyó évi április hó 3. napjára (péntek) d e. 10 ó. kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: /. A Btk. 43-4., illetve 4,37. §-aiban meghatározott bűntett, illetve vétség megállapításához szükséges-e a vaspályának vagy ehhez tartozó valamely tárgynak tényleges megrongálása, azaz állagának vagy szerki zetének megváltoztatása; avagy az említett törvényhelyek alkalmazása szempontjából a „megrongálás' fogalmi körébe tartozik-e minden olyan cselekvés vagy mulasztás, amely a vaspálya vagy a hozzá tartozó valamely tárgy állagának illetve szerkezetének megváltoztatása nélkül is csökkenti vagy megszünteti a vaspálya rendes forgalmi alkalmasságát és ezzel embereket vagy árukat veszélynek tesz ki? Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől B. 544/1908. és B. 6117/ . 1911. sz. határozataira, valamint a Büntetőjogi Határozatok Tára I. kötetének 188. lapján 76. szám alatt felvett teljesülési határozatára, másfelől B. 7815/1912.. B. III. 7811/1925. és B. I. 3484/1934. számú határozataira. //. A Btk. 465., illetve 468. §-aiban meghatározott bűncselekmény felbujtója vagy bűnsegédje-e (Btk. 69. §. 1. és 2. p.) az, aki közhivatalnoknak (bírónak) hivatalánál fogva teljesítendő cselekményért, de nem kötelességszegésért ajándékot vagy jutalmat ad vagy ígér, feltéve, hogy a közhivatalnok (bíró) a jutalmat vagy ajándékot elfogadja, illetve az ez iránt tett ígéretet nem utasítja vissza. Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől B. II. 1923/1930/566., másfelől B. I. 5778/1932/260. számú határozataira. Iratok kiselejtezése a budapesti kir. törvényszéken. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke folyó évi február hó 11. napján kelt 1936. El. VII. R. 2. számú rendeletével a 13.300/1912. I. M. sz. rendelet 6. §-a értelmében és az ebben a rendeletben meghatározott korlátok között elrendelte a selejtezést a budapesti kir. törvényszéknek 1899—1903. évekből származó mindazon irataira, amelyek a 13.300/1912. I. M. sz. rendelet értelmében kiselejtezhetőkké váltak.