Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az analógia és alternativitás a mai nemzeti szocialista bűnperben

173 Ily értelemben a felülvizsgálati panasz előterjesztésének egyébkén! bármely felülvizsgálati bíróság előtt kitűzött főtárgyalás megkezdéséig helye van. Az ily értelmű felülvizsgálati panasz gyűjtőhelye a Reichsgericht, amely előtt a kitűzött tárgyalás kezdetéig az ily felülvizsgálati panaszt vissza lehet vonni. 9. A Strafprozessordnungba, annak 354/a. §-át a T/l. 8. artikulusa iktatta be. Addig a felülvizsgálati perorvoslat tárgyában ítélkező biróság általában csak tételesjogi törvénysértés észlelése esetén semmisíthette meg az alsófokú Ítéletet. AT/l. újítása ebben a vonatkozásban az, hogy a revizióbeli perorvoslat bírósága azon az alapon is megsemmisítheti az alsófokú Ítéletet, mert a felülvizsgálati biróság Ítéletének meghozatala idején már más elvi alapon érvényesülő büntetőjogszabály volt hatályos, mint az alsófokú ítélet keletkezésekor. Ez a paragrafus tehát a perorvoslati perszakban lévő ügyek elbírálásánál a törvényanalógia és törvényalterna tivitás érvényesülésének kifejezetten visszaható erőt ad. 10. A reformáció in peius elvének keresztülvitele csúcspontjához ér a Strafprozessordnung 373. §-ának — a T/l. első artikulusához képest — kiegészített második bekezdésében. E szerint az eljárási szabály szerint az ujrafelvétel során hozott Ítéletet az elitélt terhére hivatalból, illetőleg abban az esetben is meg lehet változtatni és súlyosítani lehet, ha csak az elitélt, a jogi képviselője, vagy az elitélt érdekében az ügyész élt perorvoslattal. Ehhez képest a rekonstrukcionális — különös — perorvoslat keretébe tartozó eljárás során nem lehet kétséges -—- lényegében az előbbi pontokban felsoroltakból is következőleg — ama elvi felfogás érvényesülése, hogy ha az új tényállásból az tűnnék ki, amely szerint az alapítéletben a biróság a törvényanalógia vagy a törvényalternativitás elvét sérelmesen nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta: az alapitéletet akár az elitélt terhére, akár a javára hivatalból is meg lehet változtatni. Következik ez a felfogás — a törvény expressis verbis rendelkezése híjján — főképpen abból a körülményből, hogy a rekonstrukcionális — különös — perorvoslati eljárás, az ujrafelvétel tartalmi kerete gyakran elválaszthatatlanul súrolja a revizionális — kivételes — perorvoslati eljárás, a jogegységi probléma tartalmi körét. IV. Néhány vonással azt igyekeztem a magyar jogászközönség elé tárni, hogy az analógia és az alternativitás törvénybeli fogalmái meghatározó, egy-egy paragrafus — mint kis mustármag — miképpen szökik fává és ágazza be indáival a mostani novellárisan reformál* német büntető törvénykezési eljárás egész birodalmát. Azonban a helyzet képe még világosabbá válik előttünk, ha meggondoljuk, hogy a törvényanalógiát és a törvényalternativitást nem öncélúan, sem a szép szóhangzás kedvéért, sem pedig valamely túlzottan elméleti eszme diadalaként, hanem nagyon is logikusan iktatták törvénybe.