Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - A telepítési törvényjavaslat magánjogi vonatkozásai

156 tio) olyan változatos formában fejlődtek ki, hogy nehéz dolog őket egységes fogatom alá vonni, de még nehezei)!) kielégítően csoportosítani. Mayer Ottó pl. egész rendszerét építette ki a közjogi szolgalmaknak és a puszta tulajdoni korlátozásoknak. A helyzetet az ilyenféle jelenségek megítélése szempontjából még esak komplikálta a főleg a háború idején kifejlődött kényszerszerződések rendszere. Ezeket Krückmann csak akkor tartja a kisajátítás fogalmi köréhe hevonhatóknak, ha használat kényszerű átengedéseként hatnak.8) Ebben az állásfoglalásban természetesen annak elismerése is foglaltatik, hogy a használat kényszerű elvonása fejében fizetett bért, haszonbért vagy más ellenszolgáltatást is kártalanításnak kell tekinteni. A haszonbér kártalanításként felfogásához nézetem szerint szó fér. A haszonbér ugyanis csak a használat ellenértéke, de nincs benne annak az ellenértéke, hogy a tulajdonos ilyen jogviszonyba kerülve nem rendelkezhetik a dologgal akarata szerint. A J. a haszonbérbe átengedést mindenesetre a tulajdonul átengedéshez hasonlóan szabályozza és a haszonbér mértéke tekintetében a földművelésügyi miniszter megállapítása ellen épen úgy megnyitja a birói utat, mint a tulajdon átengedése esetében megállapított kártalanítási összeg ellen. A kisajátítás körében érvényesülő elvekkel összhangban áll az is, hogy a J. nem arra kötelezi az ingatlantulajdonost, hogy bizonyos személyekkel közvetlenül kössön kishaszonbérleti szerződéseket, holott a tiszta szerződési kényszer esetében rendszerint ez a helyzet,9) hanem az államot reprezentáló egyetlen intézet veszi át valamennyi ingatlant haszonbérbe. Ehhez mérten a haszonbér összegének megállapítása sem a kishaszonbérletek szokásos haszonbérének mértékéhez igazodik (27. §.). Véleményem szerint a J. szerinti haszonbérbe átengedésre kötelezés a kisajátítás fogalmi körébe sorozható kényszerszerződés, amelynek útján tulajdoni korlátozás keletkezik. Ez a korlátozás abban áll, hogy a mindenkori tulajdonos köteles időbeli határ nélkül bizonyos ingatlanait haszonbérbeadás útján hasznosítani. A törvényből folyó tulajdoni korlátozások közül ezt az esetet kiemeli a haszonbérletbe átengedés telekkönyvi bejegyzése, ami még árverés esetéhen is hatályos marad az árverési vevővel szemben (24. 4. bek.). Talál a helyzetre Krückmannak az a megállapítása is, hogy a kényszerszerződés gyakran a tulajdon elvonásának előkészíti Enteigung. Einziehnng, Kontrahiernngszwang etc. und die Rechtsprechung des Reicbsgerichts. 61. 1. 9i L. Szladits: Magánjog. II. k. 19. 1. Ilyen volt a háborús gazdálkodásban az ál-maximálással kapcsolatos áruhalmózási tilalom jogi hatása is. A J. előkészítése során is felmerült az a gondolat, hogy az állam a nagybirtokos és a kishaszonbérldk közt csak a közvetítő szerepét töltse be, ez azonban részben gazdasági, részben társadalompolitikai okokból mellőz tetett.