Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - A dollárbiztosítások teljesítésének kérdéséhez

157 tésére szolgál.10) mert a haszonbérletbe átengedés után bármikor átveheti az állani az ingatlant tulajdonba is — természetesen kártalanítás fizetése mellett. VI. A birtókszerzők jogviszonyainak szabályozása körében a ,1. az eddigi hasonló tárgyú jogszabályoknál talán kissé átgon­doltabban, de mégis járt utakon halad. A birtokszerző haszon­bérlő vagy vevő lehet. Mindkél esetben bizonyos a J.-ban felso­rolt nyomós okokból tulajdonszerzéséig ki lehet mozdítani, a tulajdonszerzés után pedig harminckét év tartamára illetőleg a vételár valamint más beruházási kölcsönök teljes letörlesztéséig az elhali birtokszerző halála esetében a hagyaték rendezése ér­dekében visszavásárlási jog illeti az államot. Ugyanez alatt az idő alatt az ingatlan elidegenítése és megterhelése engedélyhez van kötve, illetőleg az engedélytől nem függő terhelés csak bizo­nyos követelések tekintetében van megengedve. A megalapított jelzálogjogok a hitelezőnek teljes jogot adnak, az ingatlan ár­verésen eladása sem lévén kizárva.­A .1. tehát ebben a vonatkozásban erősen liberális szellemű. Nem találkozunk sem abszolút elidegenítési és terhelési tilalom­mal, sem speciális agrár öröklési renddel, az állam í'őtulajdoná­nak az a gondolata pedig, amelynek Hedemann ismételten idé­zett munkájában — amint erre már utaltam11) — épen a tele­pítéssel kapcsolatiján oly nagy jelentőséget tulajdonít, egyelőre csak egy az örökbérletre vonatkozó utalás és egy további tör­vényjavaslat előterjesztésére szóló utasítás (98. §.) alakjában jelentkezik. Talán mégis jobb. hogy a ,1. — amelynek csupán néhány főbb alapvető tételével igyekeztem a fentiekben foglalkozni — elsősorban a fennálló magyar jog fegyvertárában igyekezett bi­zonyos átalakítások után a céljai megvalósítására alkalmas ma­gánjogi eszközöket megtalálni. A dollárbiztosítások teljesítésének kérdéséhei. A Kúria P. VII. 2132/1935. sz. Ítéletével (amelyet a Hitelj. T. a I. é. márciusi számában közöl) tekintettel arra, hogy a döntés alapját képező esetben a biztosítási kötvény, bár dollárösszegre szólt, egyáltalában semmit sem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a lelek a dollárnak a szerződéskötés idején fennálló érték­állandóságát oly értelemben kívánták volna szem előtt tartani, hogy a kölcsönös teljesítések összege ezen érték által ügyleti meg­állapodás hatályával nyerjen meghatározást, kimondotta. Irta: dr. Kelemen László szegedi kii. törvényszéki bíró.

Next

/
Thumbnails
Contents