Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Az államtudomány új problémái

147 perschaften). Ezek tehát túlnyomórészt testületi önkormányzatok, részben pedig nem tisztán kereskedelemjogi, hanem közigazgatásijogi jelleggel kevert részvénytársaságok, szövetkezetek (pl. nálunk a Nemzeti Bank, Pénzintézeti Központ, OKH, IOKSZ, FAKSZ, IPOSZ stb.). így tehát a korábbi közigazgatási apprátus és annak bürokráciája mellett kialakul egy vele párhuzamos hatalmas szervezet szintén közjogi alapon, közfeladatok megoldására, jórészt szintén hivatásos bürokráciával. Ausztria ebből levonta azt a következtetést, hogy az 1934. évi alkotmánya által szervezett hét rend közül a „Berufsstand der öffentlichen Bedinsteten" szervezetébe bevette az állami és önkormányzati alkalmazottak mellé ezeknek a testületi önkormányzatoknak állandó alkalmazottait is. így nagyon megnövekszik a kormány feladata is, amely nem szorítkozhatik többé az állami politika irányítására, hanem egyre nagyobb függésbe kerül a technikai feladatok révén a szakképzett bürokráciától és a testületi önkormányzatoktól. Uj követelményeket támaszt az élet a kormánnyal szemben is, megváltozik annak a hatásköre, a szervezete, s elégtelenek a közigazgatás ellenőrzésére rendelkezésére álló eszközei, amelyeket ki kell fejlesztenie. Az államfunkciók közt hatalmas eltolódás áll elő a közigazgatás javára, ami az állami funkciók szétválasztásának liberális elvét is sokfelé már megdöntötte. Ennek a változásnak felismerését nehezíti az, hogy maga a közigazgatás is mélyreható átalakulásban van a fenti okokból. Az az átalakulás, amelyen a közigazgatás most átmegy, a 19. században megindult nagy technikai haladás következményeinek a levonása. Az alkotmányváltozások is ugyanebbe az irányba vezetnek. Az egyetlen párt rendszere kétségtelen összefüggésben van a törvényhozásnak a közigazgatással való egybeolvasztásával. A pártoknak célja nem lehet többé a törvényhozásra való befolyás megszerzése, hanem az állami cselekvés irányítása. ,,A párt a munkásmozgalom vezérkara" (Stalin). Hasonló a szerepe Olaszés Németországban is: jogállása is állami intézménnyé teszi. A fascista párt épúgy, mint a nemzetiszocialista párt törvénybe van iktatva, funkcionáriusaik fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek, a fasciszta párt titkárát a király nevezi ki. A pártnak része van az állami szervek munkamegosztásában. Ezek az államok mai problémái közül a legfontosabbak. Ezek az államtudomány új problémái is, amelyek körül a vélemények előreláthatólag évtizedekig nem fognak nyugvópontra jutni. Dr. Rácz György előadása a Magyar Dogászegyletben. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztálya Angyal Pál professzor elnöklete mellett március hó 3-án ülést tartott, melyen dr. Rácz György Az analógia alkalmazásának problémája a büntetőjogban, különös figyelemmel a legújabb külföldi jogfejlődésre címmel adott elő. Előadásában reámutatott az analógia problémájának rendkívüli jogpolitikai jelentőségére, mely a nul-