Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Az államtudomány új problémái

148 hím crimen sine lege-elv áttörésével lehetővé teszi a cselekmények büntetés alá vonását kifejezett törvényi rendelkezés híján is. Vizsgálta az analógia fogalmát, mely büntetőjogi vonatkozá sában nem pusztán jogalkalmazási, hanem jogforrási kérdés, majd a büntetéstalapító analógia tilalmának történeti kialkulá sát mutatta be, továbbá ennek szabályozását az egyes európai büntetőjogrendszerekben. Ezután részletesen ismertette és elemezte a szovjetbüntetőjog, valamint a német nemzeti-szocialista büntetőjog rendelkezéseit az analógia alkalmazhatósága tekintetében. (1935. szept. 1. óta a német büntetőjogszolgáltatás az egészséges népfelfogásnak megfelelően alkalmazza az analógiát.) Az analógia alkalmazásának indokait, céljait összefoglalva, vizsgálta annak következményeit először alkotmánytan-közjogi (biró és törvény viszonya, birói függetlenség, jogbiztonság), majd büntetőjogrendszerbeli vonatkozásban (jogtárgy fogalma, tényálladékszerüség, a különös rész funkciója), végül kriminálpolitikai veszélyeire mutatott rá. Előadó álláspontja szerint a nullum crimen sine lege-elvet a mult század tévesen értékelte csupán liberalisztikus, egyéni szabadságbiztosító jogelvként, annak szoros és lényegbevágó összefüggését a büntetőjog rendszerével és szerkezetével elhanyagolta. Épen az univerzalisztikus büntetőjogfelfogás az analógia-tilalom szigorú, áttörhetetlen fenntartását követeli meg (így pl. az olasz fascista Codice Penale), távolról sem kizárólag egyénies indokokból, hanem magának a büntetőjog benső lényegére, rendszerére és célkitűzéseire tekintettel. A bűnözés minél teljesebb és energikusabb üldözésére, az analógia tágkörű alkalmazásánál kevésbbé aggályos, törvényhozási és jogalkalmazási módszerek fejtegetésével fejeződött be a mindvégig nagy érdeklődéssel kisért előadás. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A német nemzeti szocialista jogászok birodalmi gyűlése. Dr. Heuber W., a német nemzeti szocialista jogászok szövetségének birodalmi ügyvezetője a Magyar Jogászegylet elnökéhez intézett levelében közölte, hogy a Szövetség Lipcsében 1936. évi május hó 16—19. napján tartja 5. birodalmi gyűlését („Der deutsche Juristentag"). Ez a kongresszus a német népnek a jogeszméhez való ragaszkodásáról kíván ünnepélyes bizonyságot tenni úgy, hogy az a német birodalom határain túl is megértésre találjon. A kongresszuson a német birodalom kormányának képviselete, a diplomáciai testület és a külföldi jogászvilág képviselete emeli annak a jelentőségét. A Szövetség elnöki tisztét betöltő birodalmi miniszter a magyar jogászokat erre a kongresszusra meghívja és a meghívás közvetítésére a Magyar Jogászegylet elnökét felkérte. A meghívás reá mutat arra, hogy a kölcsönös eszmecserének értékét emelné, ha a magyar jogászok a kongresszust a Német Birodalomnak és jogi életének közvetlen tanulmányozására is felhasz nálnák és erre a célra ott bizonyos tanulmányi időt fordítanának. A „Deutsche Studienreisen-Organisation Berlin, W. 62., Bayreuther Sir. 40 " szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére. 554 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület. Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.